Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)
működő tisztviselők: Döry Ferenc, Herzog József és mint jegyzőkönyvvezető Miskolczy Gyula. • Könyvtár: a rendezési munkákat és a könyvek felvételét Fekete Lajos, a kikölcsönzést Mayer Béla végzi, utóbbi egyben a letétbe helyezett Babics-könyvtár vezetője. A könyvbeszerzéseknél megbízatásokat végez Kapossy János. Altiszt: Betlendi János. • Dolgozószoba [kutatóterem]: vezető: Miklósy Zoltán. A kutatók kérésére a felszereléseket és iratkiadásokat a II-VI. alatt felsorolt levéltári csoportok tisztviselői, illetve az e csoportokba beosztott altisztek végzik. • Iroda: vezető: Szentkirályi György gondnok, helyettes: Gerő József, iktató-kiadó: Tirscher Jolán levéltári segédtiszt, gépírónő: özv. Pálinkás Lajosné.16 A „hivatalos órák", azaz a munkaidő délelőtt 9 (az altisztek számára reggel 7) órától délután 2 óráig tartott, amit a főigazgató — a szolgálat érdekében — ettől eltérően is megállapíthatott azzal a feltétellel, hogy a napi rendes munkaidő öt óránál nem lehet kevesebb. 1932-ben pl. 8 óra 30 perctől 14 óráig tartott a munkaidő. (Ebben az évben a kultuszminiszter a hétvégi üdülő- és sportmozgalom előmozdítása érdekében úgy rendelkezett, hogy a nyári hónapokban a munkaidő szombaton déli 12 órakor végződjön, hétfőn pedig 10 órakor kezdődjön. E kedvezmény a következő évtizedben is megmaradt.)17 Vasárnap és újév napján, húsvét és pünkösd hétfőjén, karácsony két ünnepnapján, valamint kilenc további katolikus egyházi ünnepnapon a hivatalos szolgálat szünetelt. Ezeken kívül még három katolikus egyházi ünnepen délelőtt 9 órától déli 12 óráig tartott a hivatali idő. Látható ebből, hogy a munkaszüneti napok száma jelentősen megnőtt a háború előtti időszakhoz képest. (Vö. IV. rész 3. fejezet.) Igaz, a főigazgató — a szolgálat érdekében — vasárnapi és más ünnepnapi ügyeletet, illetve délutáni szolgálatot is elrendelhetett. A levéltár alkalmazottait munkakörtől függően „rendes nyári szabadság" illette meg 2-6 heti időtartamban (tudományos tisztviselők: évi hat hét, tíz évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkező altisztek: két hét). A levéltári kutatás és iratkölcsönzés szabályai csupán részletkérdésekben módosultak. Valamennyi 1867 utáni irat kutatásához szükséges volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulása. Továbbra is a 16 MOL -K 726 -141 /1925. 17 MOL - K 726 - 350/1932., 754/1932., MOL - Y 1 - 390/1933., 1387/1942. 204
