Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

V. A kultuszminisztériumi felügyelet és a közgyűjteményi integráció korszaka (1922-1949)

V. A KULTUSZMINISZTÉRIUMI FELÜGYELET ÉS KÖZGYŰJTEMÉNYI INTEGRÁCIÓ KORSZAKA (1922-1949)

1. Szervezeti reform, törvény a Gyűjteményegyetemről és a levéltárról, az új épület birtokbavétele (1922-1923)

Az Országos Levéltár gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterségének (1922. június 16-1931. augusztus 24.) első évében jelentős változásokon ment át. Ezeknek okát a miniszter nagy ívű kultúrpolitikai koncepciójában találjuk meg, amelynek lényege: a trianoni békediktátummal megcsonkított, szinte kilátástalan helyzetbe taszított ország fel- emelkedése jórészt azon múlik, hogy az oktatás, a tudomány és a kultúra területén képes-e nemzetközi színvonalú teljesítményre. A magyar tudományosság három pillérének az Akadémiát, az egyetemeket és a köz- gyűjteményeket (könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat) tartotta. Nagy súlyt fektetett a rendszeres történeti kutatás és forráskiadás megszervezésére, és ebben komoly szerepet szánt az Országos Levéltárnak. Kedvezőnek bizonyult az intézmény számára, hogy miniszterségének éveiben a vele jó kapcsolatban lévő Csánki Dezső volt a levéltári főigazgató, aki a Történelmi Társulat ügyvezető alelnökeként és a Magyar Tudományos Akadémia II. osztálya elnökeként (utóbbi tisztet 1919 őszétől viselte) a történettudományi közéletben rendszeresen érintkezhetett a Társulat elnöki tisztét is betöltő Klebelsberggel.

Az új levéltárépület és a Levéltári Közlemények kiadása érdekében tett intézkedések, valamint az Országos Levéltár kultuszminisztériumi felügyelet alá helyezése már az intézmény tudományos jellegének erősítését szolgálta, a meghatározó változást azonban az 1922. augusztus 17-én nemzetgyűlés elé terjesztett, a nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről szóló törvényjavaslat elfogadása jelentette. A törvénybe iktatott 1922:XIX. te. kimondta, hogy az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum közös címébe foglalt Országos Széchényi Könyvtár, érem- és régiségtár, állattár, növénytár, ásvány- és őslénytár, néprajziak tára, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum Országos Magyar Gyűjteményegyetem néven különálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati testet alkot, amely önkormányzati jogait a Gyűjtemény egy etem Tanácsa által gyakorolja.

193