Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
levéltári tiszti beosztásban Miklósy Zoltán, Selmecbánya város addigi főlevéltárnoka.164 Csánki — a Wekerle-kormány által tervezett státusrendezés örve alatt — 1918 nyarán ismét megkísérelte saját maga számára kieszközölni, hogy az V. fizetési osztályba helyezzék. Kérte azt is, hogy a főlevéltámok igazgatói címet kapjon, a kezelő főigazgató és kezelő igazgató címet pedig „gondnok"-ra, illetve „levéltári főtiszt"-re változtassák, mert az elnevezés zavarokat okozott. A kormány ugyan részben elfogadta Csánki javaslatait, és létesített pl. egy V. fizetési osztályba tartozó levéltári igazgatói állást, de a háborús vereség miatt e rendelkezéseket már nem lehetett végrehajtani.165 Az új levéltár építésének ügye 1913-ban döntő szakaszába érkezett. Az első félévben még módosítani kellett a terveket, de rövidesen sor kerülhetett a pályázatok kiírására. A beérkezett ajánlatok elbírálása után a Peterek és Wagner cég a kőműves-, a Biehn János cég pedig a vasbetonmunkák elvégzésére kapott megbízást, míg a raktári vasállványzatokat a Schlick-Nicholson Gépgyárnál rendelték meg. 1913. október 13-án az építés helyszínén álló régi épületek bontásával végre kezdetét vette az építkezés. Az építésvezetői teendőket a tervező Pecz Samu, a pénzügyi és műszaki szervezési feladatokat a Belügyminisztérium és az építési bizottság látta el. Az alapozási munkák során számos nehézség merült fel: a sziklás talajban egyes helyeken robbantásokat igényelt az alapárkok kiásása, máshol a barlangos üregek okoztak problémákat. Néhol, különösen a torony helyén, 9-10 méter mély beton-alap falak beépítése vált szükségessé. Ennek ellenére 1914 nyarának elejére már a felszínen folyt a falak építése. Rendben haladt az építkezés, és — mint a kortárs levéltáros „tanú", Döry Ferenc írta — „már a belső berendezés és felszerelés kitervezésén dolgoztunk és éppen visszatértünk Bécsből, hol a Házi-, Udvari és Állami Levéltár fényképészeti berendezését tanulmányoztuk, mikor eldördültek Szarajevóban az orvgyilkos revolverlövések s reánk szakadt összes szenvedéseivel a világháború".166 A háborús viszonyok két vonatkozásban is akadályt jelentettek az építkezésben. Egyrészt sok munkást hívtak be katonának, a kieső munkaerőt pedig egyre nehezebben lehetett pótolni, másrészt folyamatosan emelkedtek az építőanyagok árai, ami komoly pénzügyi nehézségeket 164 Levéltári Közlemények, 33. (1962) 305. 165 Sashegyi, Személyzet 1903-1922., 31-34. Döry, Levéltárépítés, 413^14. Az építkezésre vonatkozó további adatainkat is e tanulmányból és Borsa, Épületek, 33-34. műből merítettük. 179
