Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

Lampérth allevéltámok lett, az ő fogalmazói állására kinevezték Baranyai Béla Somogy megyei főlevéltámokot, akit Csánki elsősorban szerb és horvát nyelvtudása, valamint megyei levéltári tapasztalatai miatt alkalmazott. Ekkor lett segédfogalmazó Lutter és Zákonyi, levéltári tiszt Gagyi Jenő gyakornok és Válya Gyula államtudományi doktor, gyakornok pedig Gerő József ügyvédjelölt.

Csánki néhány nappal főlevéltámoki kinevezése előtt, 1913. április 14-én bizalmas jelentést írt Bosnyák Zoltán államtitkárnak az Országos Levéltárban uralkodó hangulatról. Általánosságban kedvezőnek ítélte a helyzetet, csupán három tisztviselőre tett negatív megjegyzést. Egyiküket, Tagányit „állandóan elégedetlenéként jellemezte, s lecsillapítására az osztálytanácsosi cím és jelleg megadását javasolta azzal a feltétellel, hogy ő megkapja a főlevéltámoki kinevezést és — mint írta — „legalább" a miniszteri tanácsosi címet és jelleget. E kívánságok közül 1913. április 17-én csak egy teljesült: ekkor nyugdíjazták — a miniszteri tanácsosi cím adományozásával — Tasnádi Nagy Gyulát, és ekkor nevezte ki az uralkodó Csánki Dezsőt országos főlevéltámokká. 1915-ben aztán Csánki és Tagányi is megkapta a két évvel azelőtt javasolt címeket.

Az új levéltár építésének ügye — az 1911. év végén született döntés következményeként — 1912 folyamán a végleges tervek kidolgozásával és az átköltözés előkészítésének lehetőségét biztosító feltételek megteremtésével haladt előre. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök-belügyminiszter egy újabb bizottsági javaslat alapján 1912. március végén kérte fel Pecz Samut az általános építési terv és költség-előirányzat elkészítésére 3 200 000 korona beruházási összeggel. Az építész június elején mutatta be munkálatát, amelyet először a Kereskedelemügyi Minisztérium, majd egy szűkebb körű, Horváth Emil miniszteri tanácsos elnöklete alatt működő bizottság (tagjai: Bosnyák Zoltán államtitkár, Csánki, Thal- lóczy, Károlyi Árpád, minisztériumi delegáltak és a Középítészeti Tanácsot képviselő Hauszmann Alajos műegyetemi tanár) vizsgált át. Pecz terveit bizonyos módosításokkal fogadták el: indítványozták kapuslakás, kapuspáholy és tűzoltó őrszoba létesítését, a szén- és salakraktár összekötését egy alagúttal, valamint azt, hogy a raktári lépcsőket az adminisztratív épület mellé helyezzék. (Pecz a raktárakhoz illesztett saroktornyokba tervezte a lépcsőket.) A torony megépítésének kérdésében a bizottság nem tudott dönteni. Másnap a nagyobb építési bizottság áldását adta a változtatásokra, a tornyot megépítendőnek ítélte, a vezetői lakásnak szánt különálló épületet pedig esztétikai okokból törölte. Pecz Samu

171