Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

A levéltár iratok kölcsönzésével továbbra is segítette kiállítások megrendezését. így pl. az 1905-ben, Csokonai Vitéz Mihály halálának centenáriumán Debrecenben rendezett emlékkiállítást, amelyre négy heti időtartamra kölcsönadta a költő egykori felségfolyamodványát és csatolmányait, valamint a Lilla-dalok cenzurális revíziójára vonatkozó iratokat.132 Az intézmény az 1910. évi bécsi első vadászati kiállításra is összeállított egy iratválogatást, végül azonban nem küldték ki a kollekciót.133

Az Országos Levéltár könyvtára nagyjából az előző időszakban kialakult módon működött. Továbbra is fennmaradt a kézikönyvtár és a nagy könyvtár kettőssége. 1910-ben ismét könyvtárrendezést hajtottak végre, ekkor a kézikönyvtárnál bevezették a formátum szerinti felállítási rendet. A könyvtár állománya 1913-ban — szemben az 1902. évi 8667 kötettel — 11 548 kötetre rúgott. Az 1910. évi rendezés során elkészítették a kézikönyvtár „törzsnapló"-ját, és könyvbélyegzőt is vásároltak.134 Fennmaradt az a korábbi gyakorlat, hogy évente más tisztviselő látta el — rész- munkaidőben — a könyvtárosi teendőket (1907-ben Lampérth Géza, 1908-ban Guary Ernő, 1909-ben Lutter János, 1910-ben Herzog József, 1912-ben Szentkirályi György).135

A nemzetközi kapcsolatok fejlődésében lényeges esemény következett be ebben az időszakban. A levéltámokok első ízben ültek össze nemzetközi kongresszusra közösen a könyvtámokokkal. A rendezvényt, amelyen Döry Ferenc személyében képviseltette magát az Országos Levéltár is, 1910-ben tartották Brüsszelben. Itt jött létre a nemzetközi levéltári együttműködés első intézményes szerve, a Levéltámokok és Könyv- tárnokok Nemzetközi Kongresszusa Állandó Bizottsága Brüsszel székhellyel.136

1904 decemberében tárcaközi értekezletet tartottak a hiteleshelyi levéltárak felügyeletének hosszú ideje húzódó ügyében. Ezen az Országos Levéltár képviselője amellett érvelt, hogy ideiglenes jelleggel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szervezze meg a felügyeletet, és azt bízza az Országos Levéltárra. Ha ez megoldhatatlan, akkor a levéltár meghallgatásával nevezzenek ki egy felügyelőt, akinek jelentéseit aztán a levéltár is megkapja. Utóbbi elképzelésnek megfelelően nevezték ki 1906-ban Kollányi Ferenc jáki apátot, történetírót, a Magyar Tudományos Akadé132 MOL-Y 1-1.3/1905.

133 MOL - Y1 -1. 200/1909.

1,4 Bogdán, Könyvtár, 302., 307-309., 310.

135 MOL-Y 1 - I. 345/1900., I. 85/1912.

1,6 Buzási, Nemzetközi kapcsolatok, 126.; Pálfy, Nemzetközi szervezetek, 80.

166