Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

Samu — erősen támaszkodva Pauler programtervére — elkészítette az első részletes épülettervet is, amelyet a belügyminiszter által felkért építési bizottság (ebben a levéltárat Tasnádi Nagy és Csánki — a főlevéltár- nok megbízásából a levéltár részéről ő intézte az építkezés ügyeit — képviselte, és tagja volt még pl. Thallóczy és Károlyi Árpád is) kétszer átdolgoztatott, és csak a harmadik változatát fogadta el 1911. október 4-én.114

Óváry idején a következő fontosabb iratanyagokkal gyarapodott az Országos Levéltár állománya: a dunántúli, a tiszáninneni és a tiszántúli királyi táblák iratai (1904-1905-ben), az abszolutizmus és provizórium kori kerületi helytartóságok és a visszaállított helytartótanács iratanyagai (1906-ban). Ezzel gyakorlatilag befejeződött az 1867 előtti kormányszervek és felsőbíróságok iratanyagainak begyűjtése. Mint említettük, ezt a Bosnyák laktanya épületének megszerzése és levéltári raktárrá alakítása tette lehetővé.115 A levéltári anyag gyarapodott még 1904-1911 között a városi és a községi pecsétnyomók másolataival (a megyei levéltárak küldték be),116 valamint pl. 1904-1908 között a Kende bécsi antikváriustól vásárolt iratokkal.117

Továbbra sem kerültek Bécsből Budapestre az Udvari Kamarai Levéltár magyar vonatkozású iratai, bár a Pauler idején megkezdett úgynevezett szétválasztási munkák — Thallóczy Lajos levéltár-igazgatónak köszönhetően — tovább folytatódtak. Takáts Sándort 1903-ban Hodinka Antal, az Udvari Hitbizományi Könyvtár scriptora váltotta fel a munkavégzésben, majd őt 1906-tól Szekfű Gyula, a Nemzeti Múzeum kézirattárának napidíjasa követte, aki 1909 elejéig, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv- beli kinevezéséig látta el ezt a feladatot. Utóda rövid ideig Török Pál országos levéltári gyakornok volt, aki kereskedelmi iskolai tanár lett. 1910- 1913 között Gagyi Jenő, majd Miskolczy Gyula országos levéltári gyakornokok végezték a munkát 1915-ig, amikor az a háborús viszonyok miatt leállt. 1905-től a világháborúig az Udvari Kamarai Levéltár bekötött fontosabb iratait tartalmazó Gedenkbuch-gyűjtemény másolása is folyt, amelyet Bodenstein Gusztáv végzett. E munkák során a magyar vonatkozású iratokról felvett jegyzékek tíz kötetet, a Gedenkbuch-másolatok nyolc kötetet tettek ki.118

114 Borsa, Épületek, 29-32.; Döry, Levéltárépítés, 409^112.

115 Bakács, Iratanyag változása, 113-114.

116 MOL-Y 1 -1.131/1904.

1,7 MOL-Y1-I. 214/1904.

118 Szűcs, Adalékok, 37-38.

161