Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
tartott: 1905. február 25-én elfogadta azt a javaslatot, hogy a levéltárat a Szentháromság tér és a Tárnok utca sarkán levő üres telken építsék fel, ha a telken 20 000 köbméter irat befogadására alkalmas épület emelhető. (Emlékezzünk: Pauler 1899-ben még csak 5000 köbméter irat elhelyezésére alkalmas épületre gondolt. A kapacitás négyszeresre emelését a hiteleshelyi levéltárak, a megyei és városi levéltárak régi, országos jelentőségű iratai, a bécsi levéltárakból remélt iratanyagok, az anyakönyvek stb. tervezett átvételével indokolták.) A bizottság javasolta azt is, hogy a telekre előzetesen vázlattervet készítő Pecz Samu levéltári szakemberek kíséretében külföldi levéltár- és könyvtárépületeket tanulmányozzon. Ez a tanulmányút meg is valósult: az építészt két csoportban, egymást váltva Thallóczy, Károlyi Árpád, Ováry, Csánki, Tagányi és Döry Ferenc kísérte el a bázeli, strasbourgi, karlsruhei, bécsi, drezdai, lipcsei, weimari és párizsi levéltár- és könyvtárépületek meglátogatására. Az út tapasztalatai alapján 1906 elején készült, Thallóczy Lajos által összeállított jelentés megfogalmazta a leendő épülettel szemben támasztott követelményeket. Ezek lényegében megegyeztek az 1899. évi programtervben szereplő szempontokkal, de pl. a következő kiegészítéseket tartalmazták: a raktár- épület legfeljebb nyolc emeletes legyen, a raktári állványok és polcok vasból készüljenek, az okleveleket vasládában helyezzék el, a kiállítási terem a raktári épületbe illeszkedjék. A jelentés elkészülte után, Óváry főlevéltámoksága idején érdemleges további lépés nem történt a levéltárépítés ügyében, az viszont kiderült, hogy a számításba vett telken csak 10 000 köbméter irat befogadására alkalmas épület emelhető. 1908. november végén került újra napirendre a kérdés, amikor a képviselőház kimondta, hogy sürgős intézkedésre van szükség az Országos Levéltár megfelelő elhelyezése érdekében. Rövidesen eldőlt, hogy a Bosnyák laktanya és a szomszédos épületek telkeire az Állami Számvevőszék tart igényt építkezés céljaira, ami az Országos Levéltár ott elhelyezett iratainak kiköltöztetését követelte meg. Az iratanyag azonban egyelőre mégis a laktanyában maradhatott, mert 1910 nyarán a Számvevőszék lemondott a telkekről. Az új épület ügyében 1911-ben született meg a végleges döntés. A Pénzügyminisztériumban március 11-én megtartott értekezleten — más közhivatalok mellett — az Országos Levéltárat is sürgősen új épületben elhelyezendő intézménynek minősítették. További értekezletek után 1911 végére vált bizonyossá, hogy az új levéltárat a Bécsi kapu téren a Bosnyák laktanya, a már kincstári tulajdonban lévő szomszéd épület és három további, még megszerzendő épület telkein építik fel. Időközben Pecz 160
