Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

tisztázása helyett inkább az ellentétek mélyültek. 1908. május 18. után már csak egy alkalommal, 1911-ben tartottak ilyen tanácskozást. Ováry személyzeti téren elért egyetlen komoly eredménye az volt, hogy az 1907. évi költségvetésben (tekintettel az iratanyag gyarapodásá­ra) kétfős státusbővítést kapott a levéltár: egy levéltári tiszti és egy hiva­talszolgai állást. A tiszti állásra a jogi doktor Herzog Józsefet, az 1905-ben levéltárba került fogalmazó gyakornokot nevezte ki a miniszter. A stá­tusbővítéssel 24-ről 26 főre növekedett az intézmény személyi állomá­nya. Tasnádi Nagy elérte, hogy a levéltár 1911. évi költségvetésébe beke­rüljön két gyakornoki állás költsége, így már 28 főt tett ki az intézmény státuslétszáma. Ováry kinevezése után a tisztviselők körében várva várt „előre ruk- kolás" hamarosan végbement. Csánki Dezső végre országos levéltámok lett, és a VII. fizetési osztályba sorolták be. Helyére Illéssy János addigi kezelő főigazgatót nevezték ki allevéltámokká, őt Maróthi Rezső váltotta a kezelő főigazgatói poszton. Kárffy Ödön ekkor lépett elő fogalmazóvá, megüresedett levéltári tiszti helyét pedig Iványi Béla foglalta el. Miután Tasnádi Nagy Gyula főlevéltámok lett, Csánki és Tagányi országos levél- tárnokok a rangsorban előre léptek, harmadik levéltámokká pedig Bara­bás Samut nevezték ki. 1904-ben újabb iratanyagok átvételét kellett megoldani, és ez a körül­mény sürgősen új iratraktárak megszerzését és a levéltárépítés ügyének felmelegítését eredményezte. Az Országos Levéltárnak otthont adó bel­ügyi épülettömbön belül már nem volt férőhely, ezért 1904 augusztusá­ban a közeli Bécsi kapu tér 3. szám alatti egy emeletes katonai kincstári épület, a Bosnyák laktanya levéltári célokra bocsátásával oldották meg a problémát. A laktanyát tatarozták, földszintjét és emeletét is beállvá­nyozták, és itt helyezték el az újonnan átvett iratanyagokat.113 A Bosnyák laktanya éppen azon a telken állt, ahol majd később az új levéltári palotát felépítették, ám ekkor még más helyszín került szóba az 1904 végén újra megkezdődött tárgyalásokon. Báró Radvánszky Béla ko­ronaőr, történetíró volt az, aki Tisza István miniszterelnök-belügyminisz­ternél bizottság létrehozását kezdeményezte az Országos Levéltár új épü­letének felépítésével kapcsolatos teendők ellátására. Az 1904 decemberé­ben kinevezett bizottság tagjai voltak: Sándor János belügyi államtitkár mint elnök, a kezdeményező Radvánszky, Thallóczy Lajos és Károlyi Ár­pád Bécsben tevékenykedő levéltárvezetők, Horváth Emil miniszteri ta­nácsos és Óváry Lipót országos főlevéltámok. A bizottság egyetlen ülést 113 Boksa, Épületek, 29.; Borsa, A levéltáros, 7. 159

Next

/
Thumbnails
Contents