Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
sége, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa. Utóbbiban képviseletet kapott az Országos Levéltár is.105 1897. január végén a képviselőházban az Országos Levéltár költség- vetéséről folyó vitában Thaly Kálmán ellenzéki képviselő Pauler kezdeményezésein is túlmenő javaslatot fogalmazott meg. Egyrészt indítványozta a kultusztárca felügyelete alá tartozó Nemzeti Múzeum levéltára és az Országos Levéltár egyesítését, másrészt, hogy utóbbit mint elsősorban tudományos intézetet a tudományos ügyeket felügyelő Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ügykörébe helyezzék.106 E parlamenti felszólalásnak közvetlen eredménye nem lett, ám figyelmet érdemel azért, mert először fogalmazta meg azoknak, a levéltárügyben fontos változásoknak a szükségességét, amelyek majd két és fél, három és fél évtizeddel később megvalósultak. A Thaly által említett nemzeti múzeumi levéltár valójában a múzeum keretében működő Széchényi Könyvtár egyik részlegét alkotta, 1882 óta Levéltári Osztály néven. Első önálló levéltámoka Fejérpataky László volt. Szerény alapját a gróf Széchényi Ferenc 1802. évi, mintegy 2000 kötetnyi kéziratadományában található oklevelek és levelek képezték. A XIX. században vásárlások és adományok révén gyarapodott a levéltári anyag a kézirattári osztályon belül. Több mint ezer, majd 1448 oklevéllel növelte a levéltári iratállományt a Jankovich Miklóstól 1836-ban és 1852-ben megvásárolt gyűjtemény. Jelentős eseményre került sor 1876-ban: a Kál- lay család örökletétként a Nemzeti Múzeumban helyezte el rendkívül értékes levéltárát (benne 6000 középkori, közötte 48 Árpád-kori oklevéllel). A Kállayak példáját számos család követte: sorban adták át levéltáraikat. Ennek következtében az 1880-as évek elejére nagyságrendileg gyarapodott a múzeumi levéltári anyag, amelyen belül túlsúlyba kerültek a családi levéltárak. Ez vezetett a Széchényi Könyvtár kézirattárának kettéválasztásához, az önálló Levéltári Osztály létrehozásához. Az osztály által gondozott levéltári anyagot a szerzeményezés módja szerint két fő csoportra tagolták: a Törzsanyagra, amely az összes 1876 előtt, bármi módon bekerült, továbbá az 1876 után vásárolt és adományként kapott iratokat tartalmazta, valamint az 1876-tól átvett családi letétekre.107 105 MOL - K 148 -1903 -14 - 5079. Századok, 31. (1897) 169-171. 107 A múzeumi levéltári osztály kialakulásával részletesen foglalkozik: Sulica, Múzeumi levéltár. 154
