Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)

irattárba helyezték a téma ügyiratát, és annak intézését a továbbiakban az Országos Levéltár sem szorgalmazta.64

A levéltár anyagának feldolgozása: rendszerezés, rendezés, segédletkészítés és selejtezés

Pauler Gyula fentebb, a IV. 3. fejezet végén részletesen ismertetett 1877. évi rendszerezési terve, amely négy fő osztályba kívánta beosztani az Országos Levéltár iratállományát, csak részben valósult meg. Az országos főlevéltámok 1893-ban a következőképpen írta le tervezete sorsának alakulását: „A levéltári anyagnak ily radikális átalakítása természetesen csak nagy óvatossággal és fokozatosan eszközölhető, s arra a személyzeti viszonyokon kívül az elhelyezés, a helyiségek viszonyai is befolyással bírnak, sőt döntők. Ennél fogva még eddig csak kisebb mértékben lehetett a rokon tárgyakat csoportosítani, pjeldának] o[káért] a törvényszékek elnöki iratai a kancelláriai levéltárból a kúriai levéltárba tétettek át; teljesen még csak az I., vagyis diplomatikai osztály állíttatott fel, mely [...] a levéltár minden osztályából összeszedett mohácsi vész előtti iratokból áll, jelenleg 37 206 számot tartalmaz, s kor szerint van rendezve [...] A

II. osztály még nincs külön felállítva, hanem csak az előkészület stádiumában van. Ez. előkészületekhez tartozik: a magyar országgyűlési iratoknak, törvényeknek, a szent koronára tartozó iratoknak összegyűjtése; a történelmi érdekű szétszórt iratoknak a történelmi emlékek csoportjába, az 1848/9-iki eseményekre vonatkozó szétszórva talált iratoknak egy külön gyűjteménybe való egyesítése, a kincstári úgynevezett lymbusnak átkutatása, rendezése, családok szerint való felosztása stb".65

Ekkor, 1893-ban tehát mindössze az I. Diplomatikai Osztály létezett a tervezett formában. Pauler elképzeléseinek megvalósítója Óváry Lipót volt. 1876. májusi allevéltámoki kinevezése után azonnal feladatul kapta a levéltár mohácsi vész előtti okleveleinek rendezését és azokhoz megfelelő elenchusok, mutatók készítését. Ehhez mindenekelőtt ki kellett emelni az 1526. augusztus 29. előtt keletkezett okleveleket és egyéb iratokat a levéltár különböző iratanyagaiból. A munka előkészítése már 1876-ban elkezdődött: Óváry vezetésével a rendelkezésre álló elenchusok segítségével felmérték, hogy körülbelül hány oklevél, illetve irat maradt fenn a levéltár állagaiban az 1526 előtti korszakból. Kisebb mértékű rendezési

64 Borsa, Kilenc évtizede.

M Pauler, Országos Levéltár, 128-129.

137