Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
IV. Az „új" Országos Levéltár megszervezése, történetének belügyminisztériumi felügyelet alatti időszaka (1874-1922)
28 cm-es borítékba tettek, és a borítékokat fedett, elöl és hátul fogantyúval ellátott fadobozokban helyezték el, a dobozokat pedig az e célra készíttetett szekrényekben tárolták.62 63 A helyiségek szokásos takarításán túlmenő rendszeres por elleni védekezésre Pauler idejéből nincs adatunk. Valószínűleg olykor kezdetleges eszközökkel végezhettek „portalanítást", és gondoltak a rágcsálók elleni védelemre is. Könyvkötő műhellyel nem rendelkezett a levéltár, ám kezdetektől fogva köttette egyes levéltári anyagait és segédleteit is a könyvtári könyvekkel és a hivatali iktató- és mutatókönyvekkel egyetemben. A munkát szerződés alapján kisiparosokkal végeztették el.53 Pauler Gyula nevéhez egy korszerű megelőző állományvédelmi kezdeményezés is fűződik: az 1880-as évek legvégén tett javaslatot a jövőben keletkező iratok védelmére. Egy német szakfolyóiratban olvasott az akkoriban gyártott papírok rossz minőségéről, aminek következtében a működő hivatalok újonnan létrejövő fontos iratai idő előtt elpusztulnak. E probléma megoldásának szándékával Poroszországban és Dániában az 1880-as években intézkedéseket hoztak a megfelelő minőségű, tartós papír alkalmazásáról az olyan iratok esetében, amelyek jelentőségüknél, értéküknél fogva előbb-utóbb levéltárba kerülnek. Pauler az Országos Levéltár belső ügyviteléből is megtapasztalhatta, hogy a XIX. század utolsó harmadában a korábban általánosan használt ió minőségű merített papírt kiszorította a jóval kevésbé tartós facsiszolatos papír. 1889. január 20-án javaslatot tett a Belügyminisztériumnak a vonatkozó dán és porosz rendelkezések, valamint a tartós papír mintái beszerzésére. Miután beérkeztek, Pauler indítványozta, hogy a külföldi papírmintákat szakértők vizsgálják meg. Ezt követően a Belügyminisztérium utasítására előterjesztést tett arról, hogy milyen iratokat kellene jó minőségű, időtálló papíron készíteni. Elsősorban a minisztertanácsi jegyzőkönyveket, az államrendőrségi tárgyalások és bármely törvény előkészítésére vonatkozó érdemleges tárgyalások iratait, valamint a keletkezésük után azonnal vagy rövid időn belül az Országos Levéltárba adásra kötelezett iratokat (főrendi házi családkönyv, törvények eredeti példányai, az országgyűlésre vonatkozó királyi kéziratok, az állam vagyonára kötött szerződések) sorolta ebbe a kategóriába. Pauler kezdeményezése végül nem érte el a célját, a levéltárba kerülő iratok készítésénél a tartós papír kötelező használata hosszú időn át nem valósult meg. A Belügyminisztériumban intézkedés nélkül ° Borsa, Anyagvédelem, 127-128. 63 Borsa, Anyagvédelem, 132. 136
