Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Soós Viktor Attila: A megtorlás éve
88 SOÓS VIKTOR ATTILA ideológiai harcot és nevelőmunkát kell megkezdeni. Az egyházak kezelésével kapcsolatos, mesterségesen elkülönített színterek a pártközpontban értek össze. A politikai rendőrség azonban nem tétlenkedett. A személyi kérdésekkel kapcsolatban az egyháziak megfigyelésében, az adatgyűjtésben, a nyomásgyakorlásban mind nagyobb szerepet kaptak az elhárító szervek. Az ifjúság nevelésére vonatkozó párthatározatok pontjai nyomán pedig szabad utat kaptak a kisközösségekkel szembeni állambiztonsági akciók. Két héttel az MSZMP egyházpolitikájának megfogalmazása után Hollós Ervin az országos főkapitányi értekezleten már az új elvárásoknak megfelelően adott utasításokat a résztvevőknek. A jelenlevőket a fiatalok körében népszerű papokkal, szerzetesekkel kapcsolatos adatgyűjtésre utasította.14 Ehhez a munkához egy újjászervezett és megerősített állambiztonsági részleg kezdhetett hozzá. Galambos József főosztályvezető a Belügyminisztérium 1959. február 25-ei országos értekezletén elhangzott előadásában15 már a vatikáni fejleményekből vezette le a hazai ellenség munkáját. Elmondása szerint az egyházi propaganda a nők, a munkások és a fiatalok körében erősítette tevékenységét. A szervek a „klerikális reakció” 30 csoportját tartották megfigyelés alatt. A nagy mennyiségű adattal sokáig birkóztak az elhárítás emberei, amíg megszületett a koncepció. Az állambiztonság egy olyan széles körű ifjúsági mozgalom képét rajzolta fel, amely a korábban leleplezett illegális szervezkedések folytatója volt.16 Eközben született meg az ifjúsági munkával foglalkozó papokkal kapcsolatos vád, miszerint a fiatalokat el akarják vonni a törvényes, marxista szervezetektől (KISZ). Már ekkor megfogalmazódott az ellenséges elit nevelésének vádja (készülés a rendszerváltozásra), a nacionalizmus, sovinizmus, antiszemitizmus felemlegetése. Ezek a koncepciók később a hatvanas évek regnumi pereiben köszöntek vissza. A bel- ügyeseket különösen aggasztotta az egyetemisták helyzete. A politikai nyomozók főosztályvezetője ugyanakkor konkrét példákat is említett az egyházi kinevezések manipulálásával kapcsolatban: „nemcsak a felső egyházi vezetésben, hanem a lelkészkedő papság körében is zavarokat, véleménykülönbségeket tudtunk kelteni.” (Papp Kálmán és Lányi János kanonok ügye17) A püspökök környezetéből 140 papot távolítottak el, helyükre 40 lojális egyházi személy került. Egyházpolitikai kérdéskörrel az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1959. május 14 MNL OL XIX-B-l-x-10—2/20/1958. (5. d.) Országos Főkapitányi értekezlet, 1958. június 23-24. 15 MNL OL XIX-B-l-x-10-2/23/1959. (6. d.) Országos Főkapitányi értekezlet, 1959. február 25-26-án tartott két napos politikai nyomozói országos értekezlet. 16 Név szerint említették Bulányi György, Török Jenő, Juhász (Mlinarik) Miklós piarista szerzeteseket. 17 ÁBTL 3.1.9. V-145725/alap, 1-8. Lányi János elleni vizsgálati dosszié. Petes, 2009.
