Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Garadnai Zoltán: Magyarország nyugati nyitási politikája (1962–1964)
Magyarország nyugati nyitási politikája 79 A francia diplomácia a román politikát pragmatikusnak és realistának ítélte meg, ahol az ideológia nem játszott olyan fontos szerepet, mint a többi szocialista országban, és a gazdasági kapcsolatok mentén megfogalmazott érdekek elsődlegességet élvezhettek, de egyben érzékelték azt is, hogy a románok is csak bizonyos mértékig képesek és hajlandók elmenni a Szovjetunióval szembeni függetlenségük hangsúlyozásában.49 Ebből következően úgy látták, hogy nem várható Románia keleti kapcsolatainak további romlása,50 de az erdélyi magyar kisebbség helyzete hagyományosan komoly konfliktusforrást jelent Magyarország és Románia kapcsolatában, ami befolyásolja a két ország szinte egy időben kezdődő nyugati nyitási politikáját.51 A franciául anyanyelvi szinten beszélő román miniszterelnököt kiemelt figyelemmel fogadták, a légkör végig nagyon szívélyes volt.52 A vendéget július 28-án de Gaulle elnök is fogadta, lényegében megegyeztek a két ország új kapcsolatainak politikai-diplomáciai keretében53 és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.54 A francia Külügyminisztérium által a diplomáciai szolgálatok részére kiküldött összegző értékelés szerint a látogatás megerősítette Románia 1962-től bevezetett új politikai irányvonalát.55 Franciaország a balkáni térség másik két országával is felvette a hivatalos kapcsolatokat. Franciaország és Jugoszlávia kereskedelmi szerződést írt alá (1964. június 19.), de a legfontosabb eseményt Kocsa Popovic jugoszláv külügyminiszter párizsi útja (1964. november 26.) jelentette. A tárgyalások során a két külügyminiszter elsősorban a legfontosabb nemzetközi kérdéseket vitatta meg, és a két ország között már szinte teljes volt az összhang, ami a korábbi konfliktusos időszak végleges lezárását mutatta.56 Bulgária továbbra is fehér foltnak számított, a francia-bolgár kapcsolatok a többi kelet-közép-európai államhoz képest elmaradottak voltak. A kivételt a 49 Uo. Note. L’évolution de la politique roumaine: de la période stalinienne au voyage á Paris, illetve Uo. Note. Réveil et manifestations de lesprit d’indépendance de la Roumanie vis-ä-vis de l’URSS. De Gaulle Maurertől nyíltan megkérdezte, hogy miért először Moszkvába ment tárgyalni, ha a románok annyira szeretnék a nyugati nyitást. Maurer a szovjet aggodalmak és gyanakvás eloszlatásával magyarázta az útját. 50 Uo. Note. Relations de la Roumanie et des autres pays communistes d’Europe orientale. 51 Uo. Minorité hongoise de Roumanie. 52 DDF 1964 II. N° 46. (Párizs, 1964. július 31.) 117-123. 53 Uo. N°42. (1964. július 28.). 108-111. 54 CADN Bucarest, Carton 464. Entretiens entre M. George Pompidou et M. Maurer, illetve DDF 1964 II. N°50. (Párizs, 1964. július 31.) 130-132. 55 CADN Moscou, Serie B. 171. Circulaire N°90. - Az összefoglaló szerzőinek figyelmét nem kerülte el a lengyelek és a jugoszlávok féltékeny reakciója sem. DDF 1964 II. N°205. (Párizs, 1964. december 26.) 506-509. 56
