Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Garadnai Zoltán: Magyarország nyugati nyitási politikája (1962–1964)
78 GARADNAI ZOLTÁN 1. Privilegizált pozíció megszerzése és kiépítése a francia kapcsolatokban. 2. Közvetítő szerep megszerzése a francia-szovjet kapcsolatokban,44 amely a rendszer belső legitimitásának megerősítését is szolgálta. Románia egyértelműen szakítani akart az 1944 utáni helyzettel, és önálló politikát kívánt folytatni.45 Ennek a látványos és mindenki számára egyértelmű lépését jelentette a miniszterelnök párizsi útja, amely fordulópontot jelentett Románia és a Szovjetunió kapcsolatában is. A francia nagykövet egyértelműen a de Gaulle- i függetlenségi politika sikerének tartotta a románok megkülönböztetett figyelmét Franciaország irányába. A franciák tisztában voltak a Romániával kialakítandó kapcsolat fontosságával, amit mutat az is, hogy nagyon sok és részletekbe menő feljegyzést, háttértanulmányt és elemzést készítettek a romániai gazdasági, kereskedelmi, kulturális és politikai élet minden lényeges területéről. Úgy értékelték, hogy a román kommunisták számára a fő kérdés az ország gazdasági fejlődési ütemének a növelése, amelyben a nemzeti függetlenség garanciáját látják, és alapvetően ezért viszonyulnak rugalmasan a békés egymás mellett élés kérdéséhez, a fegyverkezés korlátozásához és a nemzetközi kereskedelemhez. A két ország kulturális kapcsolatait Párizsban szintén jónak ítélték, észrevették, hogy a francia nyelv tanulása (ellentétben pl. Bulgáriával vagy Magyarországgal) kiemelten fontos szerepet kapott, és összekapcsolódott az orosz nyelv kötelező oktatásának a megszüntetésével. Az érzelmi viszony ellenére a kulturális kapcsolatok ellentmondásosan alakultak, mivel a diktatórikus román rendszer ellene volt mindenfajta intézményi szintű (és állami ellenőrzés nélküli) együttműködésnek.46 Románia gazdasági kapcsolatainak alakulását Párizsban egy nagyon részletes feljegyzésben dolgozták fel, amelynek fő következtetése az volt, hogy Románia gazdaságában a nyugati országok jelentősége az ötvenes évek végétől folyamatosan növekedett. Az ország gazdasági helyzetét pedig a többi szocialista országhoz képest jobbnak értékelték.47 A francia gazdasági pozíciók megerősítését a kapcsolatok fejlesztésében és a hitelezési politika újragondolásában látták kivitelezhetőnek, amiben Románia a minta, vagyis a követhető példa szerepét is betöltötte.48 44 AMAE Europe-Roumanie, Dossier 295. Compte rendu annuel sur la situation Pacuvité des postes diplomatiques. 45 AMAE Europe-Roumanie, Dossier 294. N°42/Eu. 46 CADN Bucarest, Carton 464. Note. Relations culturelles avec la Roumanie. 47 Uo. Fiche. Economie roumaine (données statistiques). 48 Uo. Note. Relations extérieures de la Roumanie.
