Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Garadnai Zoltán: Magyarország nyugati nyitási politikája (1962–1964)
Magyarország nyugati nyitási politikája 77 a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok fejlesztésének szükségességében. A legfontosabb európai kérdésekben azonban nem tudtak megegyezni, ami mutatta a csehszlovák külpolitika korlátját. A csehszlovákok ugyanis az európai enyhülést szorosan összekötötték a németekhez fűződő viszonnyal. A német kapcsolat javításának fő akadályát abban látták, hogy az NSZK-ban elmaradt a müncheni szerződés semmissé nyilvánítása. A lelki sebeket mutatja, hogy az elűzött szudétanémetek élénk németországi tevékenysége is aktuálpolitikai problémaként jelent meg a csehszlovák kommunista vezetés számára, amit azonban a franciák már rendezettnek értékeltek. A csehszlovák külügyminiszter a két német állam elismerésében, illetve a németekkel megkötendő békeszerződésben látta az európai probléma megoldásának a lehetőségét, ez azonban francia részről nem talált támogatásra.42 Az ország identitásproblémáit mutatta, és az érem másik oldalát jelentette, hogy a csehszlovákok 1963. november 27-én meghosszabbították az Edvard Benes által száműzetésben 1943-ban aláírt szovjet—csehszlovák barátsági szerződést, ami jól reprezentálta a kommunista vezetők elkötelezettségét a Szovjetunió politikája mellett.43 Időben és a szakdiplomácia szintjén túlmutató politikai-diplomáciai kapcsolatok kiépítésében először Románia nyitott a nyugati országok felé. Ennek a nyugati nyitásnak a demonstrálását szolgálta Ion Gheorge Mauremek, a román Minisztertanácsnak elnökének párizsi útja (1964. július 2.-augusztus 3.), amely egyben megmutatta azt is, hogy Románia számára a francia kapcsolat elsődleges. Ez az út a szocialista országok között az első miniszterelnöki látogatást jelentette a blokkon túli világba. A románok felé egyébként hagyományosan elfogult francia diplomácia igyekezett reális képet kapni az országról és a vezetők szándékairól. Francia értékelés szerint Románia ismerte fel legelőször a nemzetközi helyzet kedvező változásait, hangsúlyozva és kihasználva a román—francia különleges viszonyt, ami a két ország kapcsolatainak rendkívül gyors rendezését eredményezte. A románok fő célját az alábbiakban foglalták össze: politikája lelassult, amit csak kismértékben ellensúlyozott a lassú és ellentmondás nyugati nyitási politika. 42 DDF 1964 I. N°203. (Prága, 1964. november 26.) 493-502. 43 CADN Prague, Carton 258. Rapport de fin de mission en Tchécoslovaquie, illetve CADN Moscou Serie B. Carton 177. Tchécoslovaquie. Fiche. Visite en France de dirigeants tchécoslovaques.
