Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)

Garadnai Zoltán: Magyarország nyugati nyitási politikája (1962–1964)

76

GARADNAI ZOLTÁN

SECAM rendszer szovjet átvételéről szóló szerződést is. A látogatás konkrét és jól másolható mintát adott a kelet-európai szocialista országok - köztük a magyarok — számára a francia gazdasági kapcsolatok kiépítéshez. Erre alapozva sokkal érzékenyebb politikai kérdésekben is - immár a saját identitásuk hang- súlyozásával - fogalmazhatták meg véleményüket. Ebben a vietnami háború miatt ismét erősödő amerikaellenesség közös nevezőt jelentett. A franciák legfontosabb keleti vendége először Konsztantyin N. Rudnyev miniszterelnök-helyettes volt, aki a konkrét lehetőségek előzetes felmérésére ment Párizsba,36 és az őt követő látogató, Nyikolaj Viktorovics Podgornij (1964. február 24.—március 4.), már elsősorban a politikai kapcsolatok lehetséges fejlesztéséről tárgyalt.37

A vitás politikai kérdések miatt a lengyel—francia kapcsolatok nem fejlődtek 1964-ben, és elsősorban a szakdiplomáciai kapcsolatok szintjén érintkezett egymással a két ország. Lengyelország csak egy évvel később normalizálta a politikai kapcsolatait Franciaországgal, mivel a német—francia közeledés és az algériai válság lengyel megítélése gyakorlatilag lehetetlenné tette az érdemi párbeszédet. A franciák megpróbálták a lengyel kommunista vezetés egyoldalú véleményét befolyásolni: Pierre Cbarpentier nagykövet és a sztálinistának számító Edvard Ochab elnök beszélgetése során a francia diplomata felvetette, hogy a francianémet szerződés egy újabb Rapallo-szerződéstől is megvédené Lengyelországot, de a lengyel partner nem látta reálisnak az elképzelést.38

A nyilvánvaló politikai nézetkülönbségek ellenére nem szakadt meg a kapcsolat a két ország között, amit mutat, hogy Adam Rapacki külügyminiszter kifejezetten a két ország közös hagyományairól, barátságáról és az Európára vonatkozó őszinte párbeszédről, illetve az együttműködés szükségességéről beszélt a francia nagykövetnek,39 de a hivatalos megbeszélések légkörét leginkább a német nagyhatalmi aspirációktól való lengyel félelem határozta meg, ami szinte lehetetlenné tett bármiféle érdemi párbeszédet.40

Csehszlovákiával Vác Iá v /AztWcsehszlovák külügyminiszter párizsi útja (1964. november 26.) teremtette meg a kapcsolat alapjait: a csehszlovákok a németekkel szembeni félelmeiket nyugati mozgásterük szélesítésével próbálták meg csillapítani, amelyben első helyen Franciaország szerepelt az európai Európa gondolatának felvetése miatt.41 A két külügyminiszter tárgyalásán a felek megegyeztek

36 DDF 1964 I. N° 24. (Párizs, 1964. január 15.) 42-44.

37 Uo. I. N° 107. (Párizs, 1964. február 20.) 233—234.

38 CADN Moscou Serie B. Carton 166. Pologne. N°1939-1941.

39 CADN Moscou Serie B. Carton 167. Pologne. N° 1343—1347.

40 DDF 1964 I. N° 89. (Párizs, 1964. február 13.) 193—195.

41 AMAE Europe-Tchécoslovaquie. Dossier 343. - Francia értékelés szerint 1964 nyarán a csehszlovákiai helyzet ellentmondásos volt, a gazdaság nem fejlődött, a desztalinizálás