Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Garadnai Zoltán: Magyarország nyugati nyitási politikája (1962–1964)
Magyarország nyugati nyitási politikája 73 A franciákat az ősz folyamán már élénken foglalkoztatta a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelésének ügye Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal, illetve a magyar—román kapcsolatok alakulása.27 Egy, a külügyminiszternek készített feljegyzés szerint a nagyköveti kapcsolatfelvétellel a — magyarok számára is fontos — kulturális kapcsolatok területén lehetett francia előnyöket elérni. Az összefoglaló is hozzájárult ahhoz, hogy a párizsi döntéshozók a három országgal egyszerre kezdeményezték a nagyköveti kapcsolatfelvételt. Magyarország nemzetközi tekintélyének növekedését mutatja, hogy 1963-ban Nagy-Britannia és Belgium is nagyköveti szintre emelte a kapcsolatait az országgal, míg 1964-ben Svédország, Svájc, Kanada és Olaszország tette meg ugyanezt, vagyis lényegében Párizs nem akart lemaradni ebben a folyamatban. A kapcsolatok nagyköveti szintre emelése 1963. december 17-én történt meg, ami a diplomácia nyelvén azt jelentette, hogy a két ország érettnek látta a helyzetet a kétoldalú kapcsolatok kölcsönös továbbépítésére.28 Francfort, a régi-új francia nagykövet 1964. január 14-én tett bemutatkozó látogatást Péter János külügyminiszternél, nagyköveti megbízólevelének átadása január 15-én történt. Vince József magyar nagykövet búcsúlátogatása, és az új magyar nagykövet — Valkó Márton — megbízólevelének átadása 1964 nyarán zajlott le Párizsban. De Gaulle elnök beszédében kifejtette, hogy nézete szerint a magyar és a francia nép között semmi olyan zavaró körülmény nem volt a múltban, amely gátolná a kapcsolatok fejlődését, és minden területen a lehetőségek kiaknázására és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére tett utalást. 1963 tehát a magyar—francia diplomáciai viszony normalizálását eredményezte, és bár ennek színvonala és minősége lényegesen elmaradt a többi szocialista országgal - különösen Romániával — kialakult kapcsolatokhoz képest, az adott nemzetközi helyzetben valóban komoly lépésnek számított. Párizsban felismerték a diplomáciai gesztus kiemelt politikai és ideológiai jelentőségét, annak ellenére, hogy a magyar kommunista vezetők semmi jelét nem mutatták egy viszonylag független politizálásnak. Párizs számára 1963-ban a magyar külpolitika egyetlen érdemi változása az volt, hogy Budapest 1963. november 12-én kereskedelmi szerződést kötött az NSZK-val.29 27 CADN Ambassade de Budapest Carton 149. Politique extérieure. 28 Klein Márton diplomata visszaemlékezése szerint a diplomáciai kapcsolatfelvétel nagy győzelemnek számított, és a franciák óriási gesztust tettek a Kádár-rendszernek. 29 Lásd Garadnai, 2010a, 155-174.
