Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
A berlini kérdés magyar szemmel 59 kormány jóváhagyta a Magyar Néphadsereg békelétszámának emelését, és egyetértett a tartalékos állomány egy részének behívásával, a sorállományú harcosok, tisztesek és tiszthelyettesek tényleges szolgálati idejének meghosszabbításával. Ugyancsak egyetértett kellő mennyiségű gépjármű népgazdaságból történő kivonásával, szükség esetén igénybevételével, valamint a Magyar Néphadsereg harckészségét szolgáló egyéb intézkedések végrehajtásával.51 Az Egyesített Fegyveres Erők Főparancsnokságának utasítása értelmében a Magyar Néphadsereg harckészségének fokozását elősegítő, egy sor más intézkedést is elfogadtak, többek között átszervezték az ország légvédelmének vezetési rendszerét, a vezetést közelebb vitték a csapatokhoz, új légvédelmi egységeket hoztak létre, továbbá újjászervezték a rádiótechnikai csapatokat és szakalegységeket. A szárazföldi csapatok harckészségének növelésére meggyorsították a hadsereg új hadosztályainak és különféle rendeltetésű csapatainak létrehozását. A csapatok hadműveleti vezetésének biztosítása érdekében felállítottak egy tábori hadseregtörzset is. A szárazföldi csapatoknál a magyar katonai vezetés intézkedett a magasabb egységek és azok szervezetének megváltoztatására, a csapatok mozgékonyabbá tétele érdekében. A tervek célul tűzték ki, hogy 1961. szeptember hónapban befejezik az áttérést az új szervezetre. A célkitűzéseknek megfelelően a kérdéses időre döntöttek a hadosztályok személyi állományának 100%-os fel töltése mellett. Felszólalásában Czinege Lajos kiemelte, hogy a magyar párt és kormány reálisan számolt az ország szükségleteivel és a lehetőségekkel, valamint megtette a szükséges intézkedéseket, amelyek komoly erőfeszítést követelnek az országtól, de reálisak és jelentősen erősítik Magyarország védelmi képességét, a hátország szilárdságát. Hozzá kell tennünk azt is, hogy Czinege felszólalásában arra is utalást tett, hogy az intézkedéseken túl a Magyar Néphadsereg harckészségének további emelésére tett kísérletek várhatóan akadályokba fognak ütközni, elsődlegesen lőszer, fegyverzet és a technika tekintetében. Mindezzel nyilvánvalóan azt is érzékeltetni kívánta, hogy a hadsereg a rövid, de gyors intézkedésekkel csak egy bizonyos határig tudott elmenni. Czinege a VSZ honvédelmi miniszterei előtt azt is kifejezésre juttatta, hogy hadseregünk ütőképességét tekintve nem rendelkezik elegendő harckocsival, tüzérséggel és rádiótechnikai eszközökkel, továbbá a magyar ipar a felkészülési idő rövidsége miatt nem lesz képes a szükséges technika legyártására. Jelezte azt is, hogy a technikai eszközök és fegyverzet egy jelentős részét import útján kell beszerezni.52 Mindezeken túl Czinege Lajos 51 MNL OL M-KS 288. f. 11. cs. 1961/914. ő. e. Czinege Lajos honvédelmi miniszter felszólalása a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek Varsóban, 1961. szeptember 8—9. között rendezett tanácskozásán. 52 Uo. — Ezt követően intézkedtek 3092 fő tartalékos (tisztekkel együtt) bevonultatására.
