Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
60 KISS ANDRÁS végül úgy fogalmazott: „Világos, hogy a berlini kérdés megoldása egy adott probléma, de az egész hadsereg tényleges felkészítése tovább kell folyjon, amit 2-3 éven belül lehetőleg magas szintre kell emelni.”53 Ahhoz, hogy vállalt kötelezettségeit a magyar kormány teljesíteni tudja, a szovjetek segítsége kellett. Hruscsov Kádár Jánoshoz 1961. november 24-én intézett levelében bejelentette, hogy 1961-ben a Szovjetunió további jelentős mennyiségű, mintegy kilenc millió rubel értékű haditechnikai eszközt bocsát a Magyar Népköztársaság rendelkezésére.54 55 Mint a fentiekből is látszik, az 1961. augusztusi eseményeket követő időszak rendkívül mozgalmasnak bizonyult a magyar pártvezetés életében. A berlini eseményekből eredően olyan korábban vállalt kötelezettségeknek próbált megfelelni és eleget tenni, ami a gazdaság állapota miatt csak hosszú távon látszott biztosíthatónak. Kádár Jánosnak az MSZMP KB ülésén elmondott beszéde jól érzékelteti azokat a kétségeket, amelyek a döntés mögött álltak és rámutatnak azokra a dilemmákra, amelyek a magyar pártvezetés döntéseit meghatározták. Kádár megfogalmazása szerint: „Mit jelentenek ezek az intézkedések a gyakorlatban? Mennyiben, hogyan és miképpen érinti az a nép életét? Hát sokban, természetesen. Például a haditermelés növelése, az bizonyos mértékig nehezíti és zavarja a mi tervszerinti békegazdálkodásunkat. Ez magától érthető. [...] Itt majd meg kell néznünk, hogy hogyan csináljuk, mert ezek általában olyan természetű intézkedések, amit célszerű - a katonai titoktartást figyelembe véve — mégis amennyire lehet, a nép színe előtt megcsinálni. Megindokolni, hogy mire van, és megmondani, hogy mit csináljunk. Mert az jobb, mint titokban. Mert ezt nem lehet titokban tartani, hogy mit tudom én, 25 ezer katonát visszatartani, ezt úgysem lehet titokban csinálni. [...] Mert ilyen suba alatti politizálást ilyen fontos kérdésben nem lehet csinálni, mert akkor könnyen olyan érzés keletkezhet a tömegekben, hogy az isten tudja, hogy még miket határoztak el itt és csinálnak, amiről mi nem tudunk.”53 Az 1961. augusztusi keletnémet intézkedéseket követően lépések történtek a berlini magyar nagykövetség és az ott szolgálatot teljesítő diplomaták biztonságának a megerősítésére is. Egy 1961. decemberi rejtjeltávirat, amely egy külügyminisztériumi utasítás alapján bemutatja a berlini nagykövetségen és a kereskedelmi kirendeltségen - békés, kritikus (rendkívüli állapot) és háborús időszak esetén — kötelezően végrehajtandó intézkedéseket, ezt a szándékot támasztja alá. Ennek értelmében egy szovjet-amerikai 53 MNL OL M-KS 288. f. 11. cs. 1961/914. ő. e. Czinege Lajos összefoglalója a Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek varsói tanácskozásáról. 54 MNL OL M-KS 288. f. 9. cs. 1961/21. ő. e. N. Sz. Hruscsov levele Kádár Jánoshoz. A szállításokra vonatkozó szerződést a két fél 1961. október 10-én írta alá Moszkvában. 55 MNL OL M-KS 288. f. 4. cs. 43. ő. e.
