Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kiss András: A berlini kérdés magyar szemmel
48 KISS ANDRÁS akarunk teremteni a probléma megoldására, hogy a Nyugat-Berlinben élő különböző nézetű és meggyőződésű embereket ne kényszerítsük akaratuk ellenére olyan rendszer elfogadására, amely nekik nem tetszik.”11 Hruscsov Berlin helyzetéről az említett jegyzékben nyíltan megmondta: „Berlin szerepét a nagyhatalmak viszonyában a puskaporos hordó közelébe helyezett parázsló kanóchoz lehetne hasonlítani.”12 A magyar kormány a Szovjetunió lépései után az NDK Külügyminisztériumának küldött jegyzékében megerősítette korábbi álláspontját. Eszerint a Magyar Népköztársaság politikáját mindig is a béke megvédésére irányuló szándék jellemezte, és úgy gondolja, hogy a berlini kérdés békés rendezésétől függ az európai béke biztosítása. A jegyzék megerősíti, hogy a Magyar Népköztársaság biztosítja a Német Demokratikus Köztársaságot, hogy továbbra is támogatni fogja minden olyan törekvésében, amely a német egység és azon belül is a berlini kérdés békés úton történő megteremtésére irányul.13 A keletnémet sajtóban egyre több olyan egybehangzó vélemény jelent meg az NDK-val kötendő békeszerződéssel kapcsolatban, hogy a különbéke az NDK és az NSZK között tovább mélyíti közötti a feszültséget, a belnémet kereskedelem idővel meg fog szűnni, ami végül az életszínvonal visszaesését okozza.14 A nyugati hatalmak elutasították a szovjet jegyzéket, „hiszen a nyugati megszálló csapatok kivonása után semmi sem biztosította volna, hogy Nyugat-Berlint az NDK nem kebelezi be, ez pedig az európai status quo megváltoztatását jelentette volna.”15 A magyar álláspont 1958-ban a korábbi évekhez képest lényegében változatlan maradt, a szovjet, valamint a többi szocialista ország álláspontjához idomult, a magyar pártvezetés minden elhatározását, állásfoglalását egyeztette a Szovjetunióval. Az 1958-ra kialakult nyugat-berlini helyzetet a magyar vezetés — az éves külügyi elemzés szerint - úgy értelmezte, hogy a nyugati városrész a nyugati élet kirakatának szerepére korlátozódott, amelynek mintát kell nyújtania a kelet-berlini lakosság számára. A városrész eközben az egyik legnagyobb közép-európai hírszerző és propagandaközpontjává vált.16 Az elemzés a továbbiakban helyeslőén említette meg, hogy az NDK szerveinek ellenőrző intézkedései a csempészés és 11 MNL OLXIX-J-1—j—TŰK— (1945—64)—99. tétel-Sz. n./1958. (4. d.) A szovjet kormány javaslatai a berlini kérdésben. Sajtókonferencia 1958. november 27-én a Kremlben. Hruscsov válasza a France Presse hírügynökség tudósítójának kérdésére. 12 Németh-Tollas, 2008. 178. 13 MNL OL XIX-J—1—j—NDK— (1945-64)—11/c—00265/1959. (17. d.) A Magyar Népköz- társaság Külügyminisztériumának jegyzéke az NDK budapesti nagykövetségéhez. 14 MNL OL XIX-J-l-j-NDK-(1945-64)-5/a-005960/196l. (8. d.) Nagyköveti jelentés az NDK gazdasági, bel- és külpolitikai, valamint kulturális helyzetének egyes kérdéseiről. 15 Békés, 2008. 16 MNL OL XIX-J—1— j—NDK— (1945—64)—006/9/1958. Az 1958. évi magyar külügyi elemzés a továbbiakban megemlíti, hogy Nyugat-Berlin a keletnémet szakemberek és
