Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Simon István: A kádári konszolidáció és a rendszer eladhatósága
A kádári konszolidáció és a rendszer eladhatósága 41 Presser kérései a következők voltak: megfelelő kertes, földszinti lakás biztosítása. A korábbi kívánságát megismételve, kinyilvánította, hogy a munkásmozgalom történetével foglalkozva dolgozna, leleplezve a „Kéthly-Szélig-féle jobboldali szociáldemokraták tevékenységét.” Amennyiben nem kaphatna állást, akkor olyan nyugdíj-ellátás biztosítását kérné, amely megfelelő életszínvonalat biztosítana számára (ami nem marad el lényegesen a Svájcban élvezettől). Végül, kifejezte óhaját, hogy a társadalmi—közéleti tevékenység kereteit a Hazafias Népfrontban képzeli el. Kinyilvánítva egyetértését a párt politikájával, jelezte belépési szándékát az MSZMP-be. Orbán László, az APÓ vezetője közölte Presserrel, hogy a beszélgetés célja a tájékozódás, és hazatérését nem kívánják politikai feltételekhez kötni. A feljegyzés alapján tulajdonképpen nem zárkóztak el a párt illetékesei Presser kéréseinek teljesítésétől, de sok minden — érthetően — még nyitott kérdés maradt. Az Orbán által leírt javaslatok is kettősséget mutatnak: a megfelelő megélhetési keretek biztosításán túl (lakás, munkahely), a pártba való felvételét egyelőre nem tartotta időszerűnek az MSZMP illetékese. Presser, visszatérése után 1964 áprilisában találkozott Gyémánt András berni magyar nagykövettel. A feljegyzésből érzékelhető bizonyos fokú csalódottság részéről, amely végül bizonytalanná tette, illetve megváltoztatta eredeti elképzeléseit. Elsősorban azt nehezményezte, hogy (benyomásai alapján) nem politikai, hanem pártonkívüli szakemberként számítanának tapasztalatára, tudására.19 Annak a véleményének adott hangot, hogy az „ország elhagyása és nyugati emigrációs múltja miatt politikai fenntartással kezelik”. A propagandaharc frontján meg kell említeni egyes külföldi, elsősorban baloldali szociáldemokrata tudósításokat is a hatvanas évek elejéről,20 amelyek a 19 Gyémánt feljegyzése alapján Presser ezt a véleményét arra alapozta, hogy Orbán László állás-ügyben Trautmann Rezső építésügyi miniszterhez küldte, aki - Presser óhajával ellentétben - nem mélyépítési, hanem magasépítési területre vonatkozó álláslehetőséget említett. Ráadásul nem kapott biztos ígéretet arra vonatkozóan sem, hogy félnapos szakmai elfoglaltság mellett, másik félnapban történeti, politikai tevékenységet folytathatna. MNL OL M-KS 288. f. 7. cs. 200. ő. e. 20 Lásd ehhez pl. egy svéd szociáldemokrata újságíró írását: „A magyar fémipari munkások szakszervezetének épülete kb. úgy néz ki, mint ahogy a legtöbb szakszervezeti helyiségek kinéztek Svédországban 25-30 évvel ezelőtt. Meglehetősen szürke és kissé szűk, de jó beosztású épület. Az egyik funkcionárius kávéval és itallal fogad szobájában két csinos női munkatársával együtt. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy különböző politikai nézeteket képviselünk, de ennek ellenére a légkör csakhamar szívélyessé válik. A búcsú pillanatában egy kedves kis porcelán medvécskét kapok ajándékként és egy olyan meleg ölelést, mely igen messze áll attól a politikai fagyosságtól, melyet a világunk manapság átél. De a magyarok melegvérű és barátságos emberek. Kevesen vannak, akik merev ideológiai formulákba bonyolódnak. [...] Szembetűnő e között a magyar gyár és az orosz megfelelő-
