Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Tóth Eszter Zsófia: Az esztergályos, a vasutas, a feleség meg a szeretője
Az esztergályos, a vasutas, a feleség meg a szeretője 267 E levelet tárgyi bizonyékként csatolták a párttitkárhoz írt levél mellé, két házasember között fennálló viszonyt igazolandó. AIII. kerületi pártbizottság elé azért került ez az „ügy” 1961-ben, mivel a nő fordult segítségért a bizottsághoz: szerette volna ugyanis visszakapni arany nyakláncát, amit javításra adott a férfinak még 1957-ben. Hiába kérte férfitól a számára kedves darabot, az nem adta vissza, csak „ócska, rohadt kurvának” nevezte őt, ezért kért segítséget a párt embereitől. A férfi állítása szerint a nő zaklatta őt. Míg a nőnek, S. Pálnénak két levelét, addig a férfinak, K. Istvánnak önéletrajzát és pártiskolai jelentkezését is tartalmazza a káderanyag. Akárcsak az előző esetben, mindkettejük intézményesült életútjáról képet alkothatunk a források alapján, nemcsak kesze-ku- sza házassági viszonyaikról. K. István — az események idején 32 éves férfi — szintén bevándorolt Budapestre, akárcsak a rossznak tartott férj. Édesapja pályamunkásként dolgozott, a férfinak három testvére volt, harmadik volt a sorban. O maga három éves korától nem szüleivel, hanem keresztszüleivel élt, ők gondoskodtak róla. 15 évesen, 1943-ban Kunmadarason géplakatos tanulónak szegődött, a második világháború után költözött Budapestre. Érdekes, hogy kezdeti próbálkozásai után, amikor különböző helyeken műszerészként, majd esztergályosként dolgozott, 1950-ben visszatért vidékre, de ott sem találta meg számítását, és 1951-ben visszament a fővárosba. Ez a példa is mutatja, hogy a költözés a nagyvárosba nem volt zökkenőmentes folyamat. 1951-ben a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában helyezkedett el esztergályosként és belépett az MDP-be, majd három hónapos pártiskolát végzett.10 Próbálkozott pártkarrier építéssel is, 1951-1952-ben a DISZ központban dolgozott, azonban a források tanúsága szerint „pénzkezeléssel kapcsolatos szabálytalanságok miatt” távoznia kellett. Ezután helyezkedett el 1953-ban esztergályosként a Fogorvosi Műszergyárban, itt 1959-ig dolgozott. Ezután a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) biztonsági megbízottja volt. Felesége munkásnőként dolgozott a BRG-ben, egy öt éves kisfiúk volt. Mint K. István jellemzéséből megtudhatjuk, nem ez az eset volt az első alkalom, amikor „nőügyei” voltak: a Fogorvosi Műszergyárban „mint gépbeállító és csoportvezető beosztásával a női dolgozóknál visszaélt, azokkal erkölcsi kapcsolatot tartott fenn”, ezért 1959-ben a VI. kerületi PB pártfegyelmi határozattal leváltotta pártvezetőségi funkciójából. A szerető, S. Pálné is a beosztottja volt, 1953 óta ismerte. Összejöttek, a forrás szerint azért, mivel elmondták egymásnak, sem a férfi nem él jól a feleségével, 10 Káderlapjából kiderül, hogy később, 1966-ban elvégezte a Marxista-Leninista Egyetem hároméves kurzusát is.
