Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
248 KOCSIS PIROSKA kozóan adható munka- és védőruházatról, és meghatározta az elkölthető forint összeg mennyiségét.79 Kevés adattal rendelkezünk arról, hogy a Horthy-korszakban a vállalatok, üzemek egészségügyi felszereléseire mekkora összegeket fordítottak. Nyilvánvalóan keveset, hiszen a 800-900 főt foglalkoztató Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban80 1944-ben mindössze egy női és egy férfi fürdő állt a dolgozók rendelkezésére 4—5 zuhanyrózsával. Az államosításkor az üzemek szociális ellátottsága (öltöző, mosdó, fürdő) siralmas képet mutatott. A Rákosi-korszakban a munka feltételei szinte mindenütt tovább romlottak, néhány állami nagyberuházás kivételével nem foglalkoztak a munkavégzés elemi higiéniai és biztonsági előírásaival. Miközben a munkáslétszám emelkedett, a legtöbb helyen az új műhelyeket, üzemcsarnokokat úgy helyezték üzembe, hogy hiányoztak az öltözők, a zuhanyozók, sőt a WC-k is, s nem vették figyelembe az esetleges káros- anyag-kibocsátást és a zajártalmat, stb. sem. A Kádár-korszak elején mintegy 15—20%-kal többet fordítottak szociális és egészségügyi létesítmények fejlesztésére a főbb iparágakban. Legnagyobb fejlődés a bányászatban és a vegyiparban volt, ahol látványosan fejlesztésekbe kezdtek. Előírták, hogy vállalati, üzemi öltözőket, fürdőket, mosdókat, WC helyiségeket kell létesíteni. A dolgozók rendelkezésére álló helyiségeket a vállalatok kötelesek voltak tisztán és rendezett állapotban tartani. A rendszeres időközönként megtartott ellenőrzések során kiderült, hogy a feltételeknek nem minden üzem és vállalat tett maradéktalanul eleget. Például a Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalatnál81 a zuhanyozóval és káddal ellátott fürdőt nem használhatták rendeltetésének megfelelően, mert télen szétfagytak.82 A Salgótarjáni Sütőipari Vállalatnál a zuhanyozó ellenére egy másik vállalat által fenntartott munkásszállóra mentek tisztálkodni a dolgozók. Nemcsak zuhanyozók, hanem — egy-két vállalat kivételével - öltöző helyiségek sem álltak mindenhol rendelkezésre. A legáltalánosabb az volt, hogy az öltöző- szekrényeket a műhely területén szabadon helyezték el, ahol egy öltözőben 3-4 dolgozó is tartotta ruháját. A női- és férfiöltözőket különválasztották. Ahol nem állt rendelkezésre öltözőszekrény, ott a dolgozók hazavitték munkaruhájukat, amit aztán otthoni munkavégzésre is használtak.83 79 MNL OL XIX-C-5-A/5-30518-1958. 80 Richter Gedeon gyógyszervegyész családi vállalkozásként alapította Budapesten gyógyszergyárát. A családi vállalat 1923-ban részvénytársasággá alakult. A második világháború után a gyárat államosították, és összevonták néhány, szintén államosított kisebb vegyi üzemmel (Rex, Egger, Magyar Pharma). 81 Az Ipoly Bútorgyár balassagyarmati gyáráról van szó. 82 MNL OL XIX-C-5-V/22-1959. 83 MNL OL XIX-C-5-A/5-30518-1958.
