Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
A védőruhák speciális jellegűek, csak a munka végzésekor használhatók, pl. bányászoknál a fejvédő, az időjárás hatásának közvetlenül kitett munkahelyen dolgozóknál és a szabadban végzett munkáknál a gumicsizma. A munkaruhára való jogosultságot csak akkor ismerték el, ha a ruha rongálódásának foka magasabb volt az átlagosnál. Egyes munkahelyeken a vállalat, az intézmény szempontjából volt fontos, hogy az adott foglalkozással összefüggésben a dolgozók egyenruhát viseljenek (postások, orvosok, tűzoltók, közlekedési alkalmazottak, vasutasok, stb.). Az egyenruha a dolgozó számára megtakarítást jelentett, a család jövedelmét növelő tényező volt, mert a dolgozónak így kevesebbet kellett költenie saját ruházatára.76 77 1961-ben a munkaruha juttatásának keretösszegeit a Gazdasági Bizottság 10.117/1961. számú határozata hagyta jóvá. Levéltári dokumentumok szerint az 1961. évre biztosított munkaruha juttatás keretösszege 830875 900 Ft volt." Ezek felhasználásáról a Munkaügyi Minisztérium Munkavédelmi Osztálya tételesen elszámoltatta a minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket és a tanácsokat. Az összesítő jelentésekből kitűnik, hogy a teljes összeget nem használták fel, mintegy 93 millió Ft-volt a megtakarítás, ami részben abból adódott, hogy a megrendelt ruhákat a kereskedelmi vállalat nem szállította idejében, az egyes ruhaféleségeket alacsonyabb áron szerezték be (pl. a Munkásőrségtől kiselejtezett vattaruhákat, a szövetkezet által gyártott gumicsizmákat). A megtakarítás mellett egyes szerveknél (pl. Építésügyi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium, Magyar Testnevelési és Sporthivatal, Országos Erdészeti Főigazgatóság, stb.) keretösszeg túllépés is előfordult, amit a foglalkoztatottak számának gyarapodásával és a ruhák költséges voltával indokoltak.78 A munka- és védőruha-juttatások kapcsán elvégzett ellenőrzések a munkaruhák kiosztásánál tapasztalt visszaélésekről is tudósítanak. Nógrád megyében, a vezető munkakörben dolgozók elsősorban saját maguknak biztosítottak munka- és védőruhát a fizikai dolgozók rovására. Sok vállalatnál nem vezettek állandó kimutatást a dolgozóknál használatban lévő ruhákról, így fordulhatott elő, hogy egyes dolgozóknak kétszer is adtak munkaruhát. Az előforduló kisebb- nagyobb visszaéléseket megpróbálták „házon belül” orvosolni, de komoly felelősségre vonásokra nem került sor, a munkaruházattal való „seftelés” az egész korszakban megmaradt. A visszaélések visszaszorítására a Munkaügyi Minisztérium munkaköri jegyzéket készített az egyes szakmákra és vállalatokra vonat76 MNL OL XIX-C-5-A/4-15193-1962. 77 MNL OL XIX-C-5-A/5-17172-1962. - Kisházi Ödön munkaügyi miniszter jelentése Fock Jenőnek, a Gazdasági Bizottság elnökének. 78 A legnagyobb megtakarítást az Élelmezésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Nehézipari Minisztérium érte el. Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején o----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 247
