Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)

Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején

megyében háztartási iskolák létesítésében látták a megoldást a „létszámfeleslegként mutatkozó 800—1000 fiatal leány” elhelyezésére.34

A munkára jelentkező nők számának állandó növekedését különböző tényezőkre vezették vissza. Ezek között szerepelt, hogy a háztartási munka gépesítésével „egyre inkább könnyebb a nők háztartási munkái”, egyesek „már nem a háztartási munka végzésében látják az életcéljukat”, a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növekedésével pedig „a nők gyermeknevelési gondjai is csökkentek”, ami ugyan nem felelt meg teljesen a valóságnak. Mindezen tényezők befolyásolták a munkát kereső nők számának állandó növekedését, és ehhez szorosan kapcsolódott az a tény is, hogy „a nők egyenjogúsága anyagi önállóság nélkül nem valósítható meg”. Ezen okok, valamint a férfi munkaerő-kínálat túlsúlya mellett a nők „alkati sajátosságaik, [...] a gyermeknevelésben, a családi életben, háztartásban lekötött társadalmilag fontos szerepük” is akadályozta munkavégzésüket annak ellenére, hogy „törvényeink [...] fokozottan gondoskodnak a nők, különösen pedig a dolgozó nők védelméről”.35 Éppen ezért a nők „általában kevésbé stabil munkaerők”, foglalkoztatásuk munkaszervezési és egyéb gondokat is felvetett, pl. külön öltözők biztosítása. így érthető, hogy a vállalatok nem igazán törekedtek arra, hogy a nők számára is alkalmas munkahelyeket nőkkel töltsék be, különösen ott, ahol már a „kialakult tradíciók miatt is nehezebb ilyen változást elérni”.36 37 Ez a szemlélet azt is magával hozta, hogy a már „alkalmazott nők is problémát jelentenek a vállalatnál”, ezért a „legelső és legfontosabb tennivaló” a vállalatvezetők és a vezető beosztásban lévő műszaki dolgozók szemléletének a megváltoztatása a női dolgozókkal szemben, különösen annak feloldása, hogy a női munkaerő „csak hátráltatja a termelést”.

A tanácsok „kommunista vezetőit” kötelezték a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés feloldására, hogy a női munkaerő elhelyezkedését „megfelelő differenciálással” segítse, illetve „ezek elsődlegességét biztosítsa”. A fennálló jogszabályok előírásokat tartalmaztak mindazokra a munkakörökre, melyben a nők foglalkoztatottsága nem volt kívánatos, ezért javasolták annak kidolgozását és kötelező erejűvé tételét is, hogy mely munkakörök betöltése legyen döntően női munkaerővel betöltendő.3'

Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején

=------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 237

34 MNL OL XIX-C-5-A/5-17520-1958. A háztartási iskolák létesítését a Gazdasági Bizottság 10.258/1957. sz. határozata fogadta el.

35 A Munka Törvénykönyve védte a nőket: a terheseket nem lehetett egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatni, ideiglenesen könnyebb munkára helyezték őket, fizetésük nem lehetett kevesebb, mint előző munkahelyükön, túlórára nem kötelezhették őket, éjszakai munkára való beosztásuk is nehezebb volt.

36 MNL OL X1X-C-5-A/12-34995-1962.

37 MNL OL X1X-C-5-V/22-3328-1961.