Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Kocsis Piroska: Változások a munka világában a Kádár-rendszer megszilárdulása idején
KOCSIS PIROSKA A munkát kereső városi nők helyzetéről 1961-ben jelentések készültek a Munkaügyi Minisztérium számára, amelyek nem voltak alkalmasak megfelelő következtetések levonására, ezért utasították a tanácsok38 munkaügyi főelőadóit, hogy megadott szempontok alapján, szúrópróbaszerűen 50-50 munkára jelentkező nőről készítsenek reprezentatív felmérést. A felmérés elkészült, melynek során négy városban összesen 200 munkára jelentkezett nőt kérdeztek meg. A megkérdezettek 87,5%-a korábban már dolgozott, és 12,5% akart első ízben munkát vállalni. A nők szakmai képzettsége sokkal rosszabb volt a férfiakénál, családi állapotuk szerint a férjezett nők mintegy 38,5%-a, a hajadonok 27,5%- a keresett munkát. Elhelyezkedésüket családjuk eltartása, férjük keresetének kiegészítése, önállósodásuk és a jobb megélhetési lehetőségek miatt kérték. Családi állapotukat tekintve igen sok az elvált, az özvegy és a különváltan élő, ami azt jelentette, hogy munkába állításuk sürgős volt. A megkérdezett nők 7%-a részesült munkanélküli segélyben. Összegzésként a felmérés megállapította, hogy „a nőket elsősorban segédmunkási munkakörben lehet elhelyezni”, ami a nők negatív megítélését is magával hozta.39 A fenti, néhány kiragadott példából is láthatjuk, hogy a nők elhelyezkedésének problémáival az ország egész területén szembe kellett nézni. A helyzet 1962-ben nem sokat változott, még akkor sem, ha egyes jelentések azt írták, hogy „a nők foglalkoztatása terén jó eredményeket értünk el”.40 A korszakban az iskolákból kikerülő ißúsdg elhelyezése sem volt zökkenőmentes. 1959-ben felmérték a fiatalok foglalkoztatásának helyzetét, a továbbtanulók számát, elhelyezkedési lehetőségeiket, valamint azokat, akiknek nem tudtak munkalehetőséget biztosítani. A megyék összesített jelentéseiből kiderült, hogy majd minden megyében gondot okozott a fiatalok foglalkoztatása, munkába állítása. Ezt azzal magyarázták, hogy az Ifjúságot Elhelyező Bizottságok41 nem működtek elég hatékonyan, a vállalati megbízottak részéről pedig „nemtörődömség” volt tapasztalható. A végzett fiatalok nem tudták kielégíteni a vállala38 Baja, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városi tanácsait érintette az utasítás. 39 MNLOLXIX-C-5-V/22-12181-1961. 40 MNL OL XIX-C-5-A/12-22531-1962. 41 A megyék területén 1959-ben hozták létre az Ifjúságot Elhelyező Bizottságot. A bizottság munkájában részt vett a Megyei Tanács VB elnöke, a megyei pártbizottság, a megyei és városi KISZ bizottság, a Megyei Tanácsok VB művelődésügyi osztályai és a szakszervezeti bizottság egy-egy tagja. A bizottság általában havonta kétszer ülésezett. Az üléseken határozatot hoztak a munkahelyek felkutatására, beszámoltak a bizottság munkájának eredményeiről és a nehézségekről. A bizottság zömmel a városi fiatalok elhelyezésének megoldására koncentrálódott, de a falusi fiatalok mezőgazdaság felé irányításával is foglalkozott. 238 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------.
