Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Szabó Csaba: Azok a „hatvanas évek”
Azok a „hatvanas évek 21 izraeli parlament jóváhagyta a megelőző háború megindítását. A Közel-Kelet mára állandósult konfliktushelyzetében nagy szerepe van Izrael „második születésének ”, az 1967-es hatnapos háborúnak. Az izraeli hadsereg mintegy 70 ezer négyzetkilométernyi területet hódított el az arab országoktól, több mint egymillió lakossal, ugyanakkor a zsidók aránya a megnövekedett országban 63 százalékra csökkent. Izrael megszerezte a Sínai-félszigetet egészen a Szuezi-csa- tornáig, a Gáza-övezetet, a Golán-fennsíkot, Ciszjordániát, valamint Jeruzsálem óvárosát. Izrael mai problémái részben 1967-től származnak. A zsidó állam „túlnyerte” magát. A környező arab országok területe 12 millió km2, több tízmillió lakossal. A világ olajkészletének háromnegyed része a Közel-Keleten található. A terület birtoklása, ellenőrzése nemcsak az olajkészletek miatt, de geopolitikai szempontból is óriási jelentőségű. A térségében a víztartalékok, a Jordán folyó hasznosítása a feszültség egyik állandó forrásává vált.15 1953 Berlin, 1956 Budapest után 1968-ban egy újabb szocialista fővárosban borult fel ideiglenesen a rend. 1968 januárjában Alexander Dubceket választották a kommunista párt főtitkárának, aki a párt hegemóniájának megtartása mellett megkísérelte átalakítani a csehszlovák gazdaságot és államot. Többek között szabadlábra helyezték a politikai elítélteket, enyhítették az utazási korlátozásokat, megszüntették a cenzúrát. A Szovjetunióban nevelkedett Dubcek számára a Moszkvához fűződő viszony megkérdőjelezése fel sem merült. Ugyanakkor helytelenül mérte fel, hogy reformjai mekkora kihívást jelentenek a szomszédos országok vezetői számára, akik a reformokat, a cseh példát elutasították. Augusztus 21-én szovjet csapatok lépték át Csehszlovákia határát, lengyel, magyar és bolgár csapatok támogatásával. A prágai tavasz véget ért, az új főtitkár Gustáv Husák lett.16 A hatvanas évek közepén Nyikita Szergejevics Hruscsovox. (1894—1971) eltávolították a hatalomból. Sztálin halála után lett a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára. Kezdetben elődje politikai vonalát követte, de az SZKP XX. kongresszusán, 1956 februárjában desztalinizációt hirdetve elítélte Sztálin politikáját. Reformjait nem tudta megvalósítani. 1964-ben helyére Leo- nyid Iljics Brezsnyevet (1906-1982) választották meg. Hruscsov élete utolsó hét évét háziőrizetben töltötte egy vidéki dácsában. Bukásához a nehéz gazdasági helyzet mellett leginkább a pártvezetésen belüli, hatalomért folytatott harc, a korabeli zsargon szerint „a kollektív vezetés elhanyagolása” vezetett. A Brezsnyev- korszakban általában konszenzus uralkodott a pártban, és bár komoly hatalmi 15 Segev, 2007.; Szabó, 2008, 225-250. Kun, 1998. 16
