Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Keresztes Csaba: Kultúrpolitika szóban és írásban
218 KERESZTES CSABA Az ülésről készült emlékeztető a következőket tartalmazta: „A kollégium a jelentést és a beszámolót elfogadta, s az volt a véleménye, hogy mindkét anyag szemléltető képet ad a tárca gazdasági helyzetének fejlődéséről [sic!]. Megállapította, hogy a minisztérium gazdasági munkája fokozódó mértékben segíti a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósítását és ezzel tevőlegesen vesz részt a párt művelődéspolitikájának érvényre juttatásában. A beszámolók tükrözik azt a kedvező hatást, amelyet népgazdaságunk fejlődése a kulturális terület anyagi ellátottsága szempontjából is jelent. Az anyagi és technikai feltételek az elért eredmények ellenére sem tudtak mindég [sic!] lépést tartani a fejlődéssel és célkitűzéseinkkel. A kollégiumi ülés során elhangzott felszólalások felhívták a figyelmet a tárca meglévő gazdasági lehetőségeinek jobb kihasználására, a tanácsokkal és a társminisztériumokkal való szorosabb együttműködésre. A gazdasági főosztályok teremtsék meg a tanácsi gazdálkodás behatóbb áttekintésének az előfeltételét és foglalkozzanak a községfejlesztési alap eredményesebb felhasználásának lehetőségeivel. Amennyire a gazdasági terület legfőbb feladatai megengedik, vegyék fel munkatervükbe azoknak a kérdéseknek [a] megoldását, amelyeket a felszólalók felvetettek.” A minisztérium további munkafeladatainak meghatározása Az év közepén tárgyalták meg a tárca 1961—1962. évi munkájának főbb célkitűzéseit.27 Ezt az évet tekintették az iskolareform megvalósulása első esztendejének, és „a feladatok egész sorát” tárták a nevelők elé, sőt a reform „ugrásszerűen” előrefutott. E reformokat „mély, belső tartalommal” kell megtölteni. Ennek tervezett lényegi elemei (a vonatkozó előterjesztés alapján): a dolgozók továbbtanulásának biztosítása, az érettségi vizsgarendszer reformja, tantárgyankénti egységes követelményrendszer megalkotása, új tankönyvek megíratása, az osztályfőnöki munka fejlesztése, a szakmai módszertani továbbképzés biztosítása, új tantervek szerkesztése, a többféle rendszerben folyó szakmunkásképzés rendezése, illetve a felnőttoktatás fejlesztése. A tárgyi elemek megadása mellett nem feledkeztek meg az eszmei célokról sem: „Az 196l-1962-es tanévben nekünk az apró munkában rejlő kommunista pátosszal kell válaszolnunk társadalmunk elvtársias segítésére, együttérzésére. Ennek a kommunista pátosznak, elvtársi- asságnak kell megmutatkoznia mind a minisztérium, mind a tanácsok munkájában a ma még várakozó, sőt itt-ott vegyes érzelmekkel teli technikumi tantestületek irányában, de az iskolai és gimnáziumi testületekben dolgozó névtelen 27 MNL OLXIX-I-4-fff-1961. június 12.
