Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Keresztes Csaba: Kultúrpolitika szóban és írásban
204 KERESZTES CSABA hogy Lengyelországban igen, de más szocialista országokban nincs. Ma még nem tartunk ott, hogy válasszák és rábízzuk az egyetemi tanárokra, még a SZUban [Szovjetunióban] sem. Ilku [Pál] et. [elvtárs]: Tehát ötévenként lejár a megbízatása és újra kell foglalkozni a kérdéssel. Van valami nevelő hatása annak, ha a vezető tudja azt, hogy a kinevezése nem életfogytiglan szól. Ma mi a jellemző? Ha valaki igazgató lett, arra vigyáz, hogy olyan hibát ne kövessen el, ami miatt le lehessen váltani, hogy a pártszervezettel ne tűzzön össze, stb.”10 Kultúrforradalom és ideológia Értékes korjellemzők az ideológiai fogalmak, a marxista terminológia tisztázására tett kísérletek: a szocialista és kommunista kifejezések közötti különbség- tételre irányuló próbálkozások. A törvénytervezet rövid bevezetőjének fő mondata az ifjúságra koncentrált: „Ifjúságunkat jobban fel kell készíteni az életre: a szocialista építés gazdasági és kulturális feladataira.”* 11 Ezt a kitételt a jelen lévő Péter Ernő11 vitatta, és véleménye szerint „szocialista építés” kifejezést helyett a „szocializmus felépítése” szóösszetételre kellene módosítani. Mindehhez hozzátette, hogy a 4. §.-ban szereplő szövegrész „ideológiailag hadilábon áll. Elvileg hibás.” (A 4. §: „Az oktatási rendszer sikeres továbbfejlesztése a dolgozó nép jövőjét alakító társadalmunk egészének fontos ügye. A társadalmi szervezetek kísérjék figyelemmel és szervezési munkájukkal is segítsék elő a szocialista nemzedékek eredményes oktatását, nevelését.”) Molnár János'" miniszterhelyettes az előterjesztésben megjelenő, a gimnázium szervezéséről és feladatairól szóló szövegrészt bírálta meg, amely szerint a gimnázium „az általános iskolában szerzett ismereteket elmélyítve továbbfejleszti, és tanulóit a nép érdekeit híven szolgáló, tudományos szemléleten alapuló önálló gondolkodású, edzett, a termelés alapjait ismerő, hazaszerető szocialista emberekké neveli”. Molnár szerint „Itt több kérdés felmerül. Egyrészt az, hogy ezt a fogalmat mi »kommunista« néven használjuk, itt meg az van, hogy »szocialista«. Itt talán még kérdésesebb, mint az egyetemeknél. Itt minden megkötés nélkül szocialista emberré nevelni, talán kicsit sok.” A többiek vitába szálltak Molnárral. Járó Mik- lósné véleménye szerint: „Ha azt írnánk, hogy szocialista fiatalokká. Ez így egy 10 MNL OL XIX—1-4—fff—1961. március 30. - április 7. 11 MNL OL XIX—1—4—fff—1961. január 20. és XIX—1—4—fff—1961. március 30. - április 7. 12 Péter Ernő (1914—1973), tanító, kommunista politikus. 1958-tól haláláig a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. 13 Molnár János (1927—1990), történész, kommunista politikus. 1956-ban a Pártfőiskola tanára, 1959 és 1970 között művelődésügyi miniszterhelyettes.
