Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Mikó Zsuzsanna: Az 1963-as közkegyelemtől a kárpótlási törvényekig
MIKÓ ZSUZSANNA szik a kárpótlásra jogosultak körét szűkíteni. Az előterjesztés álláspontja szerint az 1945 és 1949 közötti időszakban az internálásokra a koalíciós pártok tudtával és a többpárti parlament ellenőrzési lehetősége mellett került sor, illetve az eljárási és jogorvoslati szabályokat betartották. Az előterjesztő álláspontja szerint ugyan ekkor is előfordult, hogy politikai megfontolásokból történt a rendőrhatósági őrizet, azonban a legtöbb esetben a háború alatti magatartás, a közrendet és közbiztonságot, illetve az újjáépítést és konszolidációt veszélyeztető életmód miatt hozták meg az intézkedést. Ezekben az esetekben az előterjesztés szerint az 1989-es évből visszatekintve sem vitás, hogy indokolt volt a személyes szabadság akkori körülmények közötti korlátozása. Ez az álláspont a pártállamban gyakorló jogászként működő előterjesztő álláspontját tükrözi, mely szerint előbbre való az állami érdek annál az alapvető emberi jognál, hogy bírósági ítélet nélkül senkit sem lehet megfosztani személyes szabadságától. Ennek következtében az előterjesztés szerint nem kellene — ellentétben az 1949 és 1953 között internáltakkal - a jogorvoslatot általánossá tenni. Az előterjesztés szerint a rendezésből kizárt csoportok: 1. a háborús és népellenes bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek csoportja; 2. az Ideiglenes Nemzeti Kormány 302/1945. ME a német állampolgárok rendőrhatósági őrizet alá helyezéséről szóló rendelete alapján internáltak csoportja. Kulcsár Kálmán véleménye szerint külpolitikai szempontok miatt azért is megfontolandó lenne ezen kör kizárása a kérdés rendezéséből, mert ebben az esetben az internálásra nemzetközi kötelezettségvállalás nyomán került sor. A Magyarországi Németek Szövetségének Elnöksége nem tiltakozott a kizárás ellen. 3. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 3820/1945. ME rendelete szerint hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet vállalók csoportja. A magyarázat szerint ez a kizárás azért lehet indokolt, mert ezt a körülményt a koalíciós pártok képviselőiből álló bizottságok állapították meg, és ez a tény csökkentette a részrehajlás lehetőségét. Ez az álláspont nem vette figyelembe azt a tényt, hogy alkotmányjogilag ez az időszak demokratikusnak számít ugyan, azonban a szabadságelvonással járó intézkedések meghozatalában a kommunista pártnak volt meghatározó szerepe. 4. A közrendet és közbiztonságot veszélyeztető, azt sértő vagy mások javait károsító, árdrágító cselekmény vagy pénzügyi bűncselekmény elkövetésére hivatkozva internáltak. A magyarázat szerint erre az ad indokot, hogy a közvetlen politikai motívumok nem játszottak szerepet. A kitelepítettek számát tekintve az előterjesztés azzal számolt, hogy Budapestről 13 000 személyt, vidékről még többet, összesen kb. 30 000 személyt telepítettek 190 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------•
