Amikor "fellazult tételben fogalmazódott meg a világ". Mo. a hatvanas években (Budapest, 2013)
Németh László Sándor: A határ átlépésének oka: szerelem
NÉMETH LÁSZLÓ SÁNDOR tanulmányozásával mennyiben érthetjük meg jobban a diktatúrában élő emberek politikai, személyes motivációit, döntéseit. 168 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------» NDK turisták a „tilosban” - tiltott határátlépések A tiltott határátlépés kérdésköre szorosan összefügg a szocialista országok útlevél-politikájával, ahol is az állam döntött polgárai utazási szabadságáról. Albániában teljes tilalom volt, az országot csak hivatalos kiküldetés keretében hagyhatták el állampolgárai, Romániában és Bulgáriában részlegesen elzárkózó, Magyarországon és Lengyelországban valamelyest megengedő 1956 után. Az NDK állampolgárok mozgástere Lengyelországtól Bulgáriáig terjedt.3 A tiltott határátlépés az 1956-os forradalom után ún. ellenforradalmi bűn- cselekménynek számított.4 Mivel a forradalom alatt és után közel 200 ezer ember hagyta el az országot, amely az akkori Magyarország lakosságának közel 2%-a volt,5 a tiltott határátlépés bűntette is időlegesen más kontextusba került. Elsősorban amiatt, hogy az új kormány próbálta hazacsábítani a disszidenseknek nevezett emigránsokat. A visszatérést kívánták elősegíteni a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 27. számú törvényerejű rendeletével, amely az 1956. évi október 23. napját követően külföldre távozott személyek közkegyelemben részesítéséről szólt. A jogszabály szerint tiltott határátlépés bűntette miatt nem lehetett büntetőeljárást indítani azok ellen, akik október 23. és a rendelet hatálybalépése (1956. december 1.) között hagyták el az országot, feltéve, ha 1957. március 31-ig önként visszatértek Magyarországra. A tiltott határátlépéssel kapcsolatos minősítési kérdéseket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 24. számú törvényerejű rendelete (1957. március 29.) rendezte, amely a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérésének megkönnyítéséről szóló rendelkezéseket tartalmazta Vizsgált időszakunkban - az új hatalom konszolidálódása után - az 1961. évi V. tv.-ben, a Büntető Törvénykönyvben is bűncselekménynek számított a tiltott határátlépési kísérlet. A 203.§ (4) bekezdése kimondta, hogy „Aki az országhatárt engedély nélkül, vagy a hatóság félrevezetésével szerzett úti okmánnyal, vagy egyébként meg nem engedett módon lépi át, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Minősített eset volt a fegyveresen, vagy ha három 3 Dunai, 2009a. 410. 4 A kérdéskörről részletesebben lásd Németh, 2008. 197—232.; MNL OLXIX-E-1—j-1959 Igazságügy-minisztérium, Bírósági, közjegyzői és ügyvédi osztály. 5 Lénárt, 2009. 8.
