Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Iratok

hosszú időkre nincs mit tartania, a nyugat felé vezető hidat országunk semmilyen körülmények közt nem nélkülözheti, akár politikai szemszögből vizsgáljuk az eljövendő új világ képét, akár hazánk földrajzi fekvéséből vonjuk le a következtetéseket. Meggondolandó továbbá, hogy az összes szomszédállamaink közül kizárólag Ausztria rendelkezik egy hozzánk hasonlítható pártpolitikai struktúrával, amennyiben az új Ausztriában ugyancsak négy párt vesz részt a kormánykoalícióban, amelyek nagyjában azonosak a magyar pártokkal. Az osztrák és a magyar szocialista illetve szociáldemokrata párt között a múltban fennállt baráti kapcsolatok ismeretesek. A legszélesebb skálájú tagrétegződéssel az Osztrák Néppárt rendelkezik, akárcsak Magyarországon a Független Kisgazdapárt. A magyar és az osztrák kommunista pártnak hasonló célkitűzései vannak, míg végül a Nemzeti Parasztpárt az osztrák Landbunddal14 hasonlítható össze. Ennyire analóg pártpolitikai helyzetet egyetlen más szomszédállamban sem találunk.

A politikai érvekhez tartozik, az Ausztriában még igen tekintélyes számban élő magyar internáltak, menekültek és nyilas emigránsok kérdése is. E bonyolult problémát csakis egy állandóan működő diplomáciai képviselet oldhatja meg megnyugtató módon és a nemzetközi érintkezés szabályai által előírt formák figyelembevételével.

Magyarország és Ausztria közt sem területi, sem másfajta vitás kérdés nincs. Önzetlen baráti kapcsolatok megteremtésére tehát elsősorban Ausztria alkalmas összes kis szomszédaink közül, már azért is, mert Ausztriának a békeszerződések megkötése után előreláthatólag nemzetközi viszonylatban nagyságán túlmenő szava és szerepe lesz.

Az Egyesült Nemzetek az eddig Berlinben működő Európa Bizottságot15 feloszlatták, és helyébe két területileg korlátozottabb bizottságot állítanak fel lényegében hasonló ügyek jövőbeni elintézésére. E bizottságok egyikének székhelye Bécs lesz és feltételezhető, hogy ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartoznak majd az összes közép-és délkelet-európai, ügyek, amelyek jellegük vagy kisebb súlyuk folytán nem kerülnek a londoni Külügyminiszterek Tanácsa elé. Magyarország távolról sincs abban a helyzetben, hogy lemondhatna egy olyan szervhez létesítendő kapcsolatokról, amelynek a béke előkészítésben fontos, ha nem döntő szava lehet. E kapcsolatokat viszont csak Bécsben tudjuk megteremteni, mivel azok csak állandó jellegűek lehetnek. Magyarország bécsi követségének felállítása politikai okokból tehát okvetlenül szükséges és nem halasztható el.

Gazdaságpolitikai téren a magyar-osztrák kapcsolatok felvétele ugyancsak sürgős és országunk elsőrangú érdeke. 1928 és 1937 között, tehát Ausztria önállóságának utolsó tíz évében Magyarország behozatalának átlag 18%-át tették ki, osztrák árúk, míg Magyarország kivitelének szintén kereken 18%-a irányult Ausztriába. Magyarország tehát áruforgalmának majdnem egyötöd részét bonyolította le Ausztriával. Az osztrák külkereskedelmi

14 A Landbund 1919-1934 között működött parasztszövetség, 1934-ben feloszlatták, 1945 után nem alakult újjá.

15 Feltételezhetően az 1943 őszén a moszkvai külügyminiszteri találkozón létrehozott Európai Felügyelő Bizottságról van szó, melyet az 1945 augusztusi „potsdami konferencia” szüntetett meg. Utódbizottságok nem jöttek létre.

51