Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

mai tapasztalatcseréket, a tudományos, a művészeti és a sportkapcsolatok erősítését és különböző szakegyezmények (légügyi, jogsegély, egészség- ügyi, szociális, idegenforgalmi, kishatár-forgalmi) előkészítését, vagy éppenséggel a korábbi munkálatok folytatását vették programba.111 A bő kívánságlistából egyelőre a Bécs-Budapest közötti repülőjárat valósult meg, melynek első gépe - a légiforgalmi egyezmény aláírása előtt - június 5-én leszállt a schwechati repülőtéren.112 Néhány nappal később (június 8.) viszont átmenetileg lezárták a vagyonjogi megbeszélések második szakaszát, őszre napolva a folytatást.113

A szándékokat tekintve figyelmet érdemelt, hogy az augusztusi követi értekezleten Gerő Ernő az MDP újonnan megválasztott első titkára a további nyugati irányú külpolitikai nyitásról szólva „rendkívüli fontossá- gú”-nak nevezte az Ausztriához fűződő viszonyt, amelyben még „igen nagy kiaknázatlan lehetőségek” rejlenek.114 Ez láthatóan azt jelezte, hogy a magyar pártvezetés - a belpolitikai merevség furcsa paradoxonaként - változatlanul kiemelten kezeli a korábbi bezárkózás felszámolását. Amikor Julius Raab kancellár szeptember első napjaiban nyilatkozatot adott a Szabad Nép és Magyar Rádió munkatársainak, a központi pártlap szerkesztőségi vezércikkben méltatta ennek a jelentőségét.115 Az osztrák követ az interjú visszhangjáról szólva azt jelentette, hogy „ez a lakosság és a fővárosi vezető körök számára ténylegesen a napi beszélgetések tárgyát jelentette, hiszen Ausztria divattá vált, és a lakosság minden egyes jó szót a határ túloldaláról a magyar néppel szembeni barátság jeleként értelmez.”116

Az osztrák közvélemény, amelyet nem kevésbé megleptek a magyar lépések, - nem egyszer kételkedve - ám a kezdetektől figyelemmel kísérte az aknák eltávolítását és alapvetően megnyugvással nyugtázta a fejleményeket. A sajtóban egy hónap alatt 200-220 cikk jelent meg, számos fényképet közöltek. A munkálatok távolabbi településekről, elsősorban azonban Bécsből igen sok kíváncsi érdeklődőt vonzottak a helyszínre, akik megkísérelték - sokszor nem is eredmény nélkül - hogy barátkozzanak a magyar műszaki katonákkal és a határőrökkel. Nem egyszer előfordult, hogy csokoládét, italokat adtak a katonáknak. Az Österreichische Neue Tageszeitung tudósítója egész oldalas határ menti helyszíni beszámolóját azzal

111 Az előterjesztés megjelent Gecsényi Lajos: A magyar-osztrák kapcsolatok In: Társadalmi Szemle 1995. 10. 82-90.

112 A géppel Földvári László miniszter-helyettes vezetésével küldöttség utazott Bécsbe, akit az osztrák közlekedési minisztérium képviselői fogadtak. Az egyezmény megkötésére, noha a minisztertanács június 11.-én ehhez hozzájárult, az osztrák hatóságok késlekedése miatt október közepéig nem került sor. MÓL XIX-J-1-j Ausztria KüM 002753/1956

113 MÓL XlX-J-l-k Ausztria 23/j. Szám nélkül. Szita János helyettes küldöttségvezető 0204/Szi/1956 számú, június 13.-án kelt összefoglaló jelentése.

114 A felszólaláshoz készített vázlat MOL M-KS 276. f. 66/134. ő.e. Azt is hozzáfűzte, hogy közben segíteni kell az osztrák kommunista pártot, ám a legcsekélyebb mértékben sem szabad beavatkozni az osztrák belügyekbe.

115 Szabad Nép 1956. szeptember 8. (1) Jó szomszédokhoz méltón.

116 ÖStA AdR BKA/AA Ungarn 2. GZ. 511049-Pol./1956

40