Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

Budapesten jó visszhangot váltott ki Julius Raab kancellárnak a semle- gességi törvény benyújtásakor, 1955. október 26-án az osztrák parlamentben elmondott beszéde, amelyben elismerően szólt a magyar-osztrák (és csehszlovák-osztrák) kapcsolatok alakulásáról.78 Bécsben kedvezően fogadták, hogy Budapest viszonylag gyorsan reagált Ausztria örökös semlegességének törvénybe iktatására, s a Szovjetuniót és más országokat megelőzve, ötödikként ismert el Ausztria új nemzetközi státusát.

Kari Braunias követ, aki 1955. márciusától szűk egy esztendős működése idején óriási erőfeszítéseket tett a két ország közötti viszony holtpontról történő kimozdítására79, 1956. januárjában tíz témacsoportban 44 problémakört foglalhatott össze, amelyekről zömében informáhs megbeszélések folytak az előző hónapokban. Ezek között szerepelt az utazási (vízum) rendelkezések felülvizsgálata, a vagyonjogi tárgyalások folytatása, új határátkelőhelyek létesítése, a közúti és légi közlekedés, a postai forgalom, a telefonösszeköttetés javítása, fejlesztése, a legkényesebb kérdés: az államhatáron uralkodó állapotok normalizálása, a pohtikai és diplomáciai kapcsolatok további élénkítése, a kulturális csere valamint az egyes szakterületek együttműködésének megalapozása.80 Mindezeket az előzményeket aligha lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a két ország viszonyának alakulását vizsgáljuk az 1956 tavaszától őszig tartó hónapokban. A gazdag tematikából a leglényegesebbek realizálásában ugyanis 1956 első féléve hozta meg a fordulatot.

Púja Frigyes bécsi követ az új esztendő első napjaiban felkereste Burgen- landot, ahol találkozott a tartományi kormány vezetőivel, járt Felsőpulyán, Alsó- és Felsőőrön. Elégedetten állapította meg, hogy a tartományi vezetők, tekintet nélkül politikai pártállásukra, részben nosztalgiától vezetve, szorgalmazzák a Magyarországhoz fűződő viszony javítását, a kishatár-forgalom helyreállítását, a szorosabb gazdasági kapcsolatokat.81 Megbeszéléseket folytatott az alsó-ausztriai tartományi pohtikusokkal is, akikkel a két ország közötti idegenforgalom kiszélesítéséről tárgyalt.82 Január 23-án megkezdődtek Bécsben a vagyonjogi tárgyalások is, amelyen a kezdeti szakaszban a magyar küldöttséget Sík Endre a külügyminiszter első helyettese vezette.83

78 Eva-Marie Csáky: Der Weg zu Freiheit und Neutralität. Dokumentation zur österreichischen Aussenpolitik 1945-1955. Wien, 1980, 442.

79 A szovjet külügyminisztérium egyik diplomatája a túlzott aktivitással hozta összefüggésbe Braunias idő előtti visszahívását. Arhiv Vnyesnyej Polityiki Rossziszkoj Federácii, Moszkva (a továbbiakban AVP RF) 077. fond 37. opisz 190. papka 37. gyelo 92-101.

80 Braunias jelentése: Gecsényi Lajos-Vida István: Iratok az osztrák-magyar kapcsolatok történetéhez. 1953. október 7.-1956- január 21. In: Századok 134. 2000 5. 1228-1233.

81 MÓL XIX-.J-1-m A bécsi követség iratai. 15/2/szt/1956 Púja Frigyes követ jelentése. 1956. január 9. Érdemes idézni Púja jelentését a Wagner tartományfőnökkel folytatott beszélgetéséről. „Wagner ezekre a következőket válaszolta, kissé elérzékenyedve: Gyermekkorában Magyarországon nevelkedett, magyar iskolába járt, anyanyelve magyar volt, s rengeteg magyar vonatkozású emlék él benne, ő ezt nem tudja és senki sem tudja szívéből kitépni. Neki nagyon fáj az, hogy Magyarországgal a kapcsolat nem olyan, mint régen volt. Lásd a 91. számú dokumentumot.

82 MÓL XDCJ-l-j Ausztria 5/f KúM 001979/1/1956 Púja Frigyes követ jelentése. 1956. február 14.

83 Szabad Nép 1956. január 24. (2) MÓL XIX-J-1-j Ausztria 23/j A magyar-osztrák pénzügyi tárgyalások jegyzőkönyvei 1956. február 24.-június 8. Ettől kezdve a tárgyalások szüneteltek, a megállapodást csak 1964-ben írták alá.

34