Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

Miközben a belügyminisztérium vezetői újabb és újabb intézkedéseket hoztak a magyar-osztrák határ őrizetéről,84 alig két héttel az SZKP XX. kongresszusának befejezését követően, március 9-én, látható előzmények nélkül, a Politikai Bizottság Piros László belügyminiszter szóbeli előterjesztésére három, a magyar-osztrák kapcsolatokat érintő nagy jelentőségű kérdésben hozott elvi döntést. Elsődlegesen a nyugati határon lévő műszaki akadályrendszernek („a vasfüggönynek”) a felszámolásáról, a drótsövény és a taposóaknák eltávolításáról, azzal, hogy kívánatosnak tartja a munkák befejezését az év végéig.85 Másodsorban egy magyar-osztrák állandó vegyes bizottság létrehozásáról a határincidensek kivizsgálására, és végezetül a 16 éven aluli határsértők kicseréléséről szóló bilaterális egyezmény előkészítéséről. Mindhárom esetben a minisztertanács elé utalták a konkrét javaslatok elbírálását.86 A továbblépés tehát megtörtént, még ha annak nincs is nyoma, hogy a kormány napirendre tűzte volna a témákat.87

1956. április 7-én viszont egyezményt írtak alá a vízgazdálkodásról és a határvidék vizeiről. Egy olyan szakmai megállapodást, amely tekintettel a folyó és állóvizek jelentőségére az országhatár térségében, a folyamatos és állandó együttműködés megalapozását biztosította, mégpedig csakis az aknák eltávolítását feltételezve.88 Nem kevésbé jelentős lépések történtek a

84 A belügyminiszter 1956. évi 3. számú utasítása (1956. február 11.) az osztrák állam- szerződést követően megnövekedett sikeres illegális határátlépések számának csökkentésére a határőrség és a rendőrség együttműködésének erősítéséről, az állambiztonsági felderítő tevékenység erősítéséről a nyugati határ mentén; a belügyminiszter első helyettesének 1956. évi 4. számú parancsa (1956. február 24.) a határőrizet javítása érdekében a korábbi három helyett négy határőrkerület (Győr, Csorna, Szombathely, Zalaegerszeg) létrehozásáról a magyar-osztrák határ őrzésére. BM Központi Irattára. Parancsgyűjtemény.

85 Abban, hogy a műszaki zár állapotának milyen szerepe volt a döntésben nem szólnak a források. 1954. júliusában az 1. számú határőrkerület állapotáról a BM Kollégiuma elé terjesztettjelentésben arról számoltak be, hogy a műszaki zár állapota gyenge és elavult, az aknamezők elavultak. Az ún. határőrizeti főirányokban 1953/1954 fordulóján új aknamezőket telepítettek. Lásd A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956. 2. köt. Összeállította, a jegyzeteket készítette és a bevezető tanulmányt írta Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin. (Állambiztonsági Történeti Tár) Történeti Hivatal, Budapest, 2001. 820.

86 MOL M-KS 276. fond 53/275. ő.e. 6-7. A XX. kongresszust követően felerősödött külpolitikai önállósulást érinti Borhi László: A vasfüggöny mögött. Magyarország nagyhatalmi erőterében 1945-1968 (Ister kiadó, Budapest 2000) 98.

87 Úgy tűnik a magyar vezetők maguk sem tudták, hogyan kezeljék a kérdést. Amikor Walther Peinsipp osztrák követ a Hegedűs András miniszterelnöknél tett bemutatkozó látogatása során, március 26.-án, szóba hozta az aknaövezet megszüntetésének kérdését (hangsúlyozván: tudja, ez magyar belügy), Hegedűs sokat sejtetően, közölte „ezen a kérdésen gondolkodunk és reméljük fogunk olyan megoldást találni, amely kielégítő lesz mindkét fél számára.” Megemlítette továbbá a vegyes bizottság létrehozását is, mondván ez is egy fontos lépés lesz. (MÓL XIX-J-al-j Ausztria 4/af 1956 szám nélkül. Gergely Miklósnak, a protokoll munkatársának március 27.-én kelt 298/ut/56 számú feljegyzése.) Lásd még a 27. jegyzetet. Másrészről a Határőrség által a Politikai Bizottság elé április közepén „A Magyar Népköz- társaság nyugati határszakaszának határőrizeti helyzetéről” címmel készített jelentés előzetes anyagában szerepelt a műszaki zár lebontása. Ehhez feltételezhetően az MDP KV Adminisztratív osztályának egyik munkatársa kézzel írva megjegyezte: „mikor kezdődik a határ műszaki zár felszedése. Megint nem értesítjük a párt és áll. szerveket.” (MÓL M-KS 276. f. 96/87. ő.e. 32. és 19-20.)

88 MÓL XIX-J-1-f „A” sorozat 7. szám. A megállapodás létrehozta a magyar-osztrák vízügyi bizottságot; rögzítette, hogy nem tesznek olyan intézkedéseket és nem végeznek olyan

35