Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Bevezető

csempészés gyanújával letartóztatott burgenlandi lakost 1953. októberének végén az internáló táborok feloszlatását követően - kilenc társukkal együtt - adták át az osztrák hatóságoknak, ám sorsukról előzőleg az osztrák követség négy éven át - húsz diplomáciai jegyzék ellenére - sem kapott felvilágosítást.42 Ebben a helyzetben egyetlen Magyarországon lakó oszt- rák/vagy kettős állampolgárnak sem engedélyezték a visszatérést Ausztriába. Tanulságos az a feljegyzés, amelyet a külügyminisztérium osztrák referatúrája készített 1952 augusztusában a miniszter és Béréi államtitkár számára az AVH illetékes hivatalának (KEOKH) az osztrák és kettős állampolgárok kiutazását évek óta akadályozó tevékenységéről. Ebből egyértelműen kiderült ugyanis, hogy a külügyminisztérium semmiféle hatáskörrel, de még információval sem rendelkezett ezekben az ügyekben.43 A néhány fős budapesti osztrák külképviseletet kis híján hermetikusan elszigetelték környezetétől, a diplomaták csak előzetes bejelentés alapján, engedéllyel utazhattak az ország legtöbb vidékére. Még 1953. novemberében is előfordult, hogy egy egyenruhás rendőr bement a követség épületébe és magával vitte az egyik magyar állampolgárságú háztartási alkalmazottat, volt apácát, azzal, hogy kitelepítik Budapestről.44 A diplomáciai képviselet munkája jószerével a tütakozó jegyzékek átadásában, és a kiutazó magyar funkcionáriusok vízumának kiállításában merült ki. Bécsben ezzel szemben a magyar diplomaták sok irányú kapcsolatokat tartottak fenn az osztrák kommunista szervezetekkel, a régi magyar kolónia egyesületeivel, a tudományos és művészeti élet baloldali képviselőivel, Bécsben és vidéken is lehetőségük volt különböző sport és kulturális rendezvények szervezésére. Ennek keretében került sor munkásküldöttségek, sportolók utaztatására és gyermek-nyaraltatási akciókra is. Jellemző, hogy az osztrák kommunista vezetők ajánlásával rendelkező személyek akadálytalanul kaphattak vízumot Magyarországra.45 A lakosság közötti közvetlen érintkezés megszűnt, a turistaforgalom minimálisra csökkent.

Az osztrák kormány a több éves merev szembenállás enyhítésére és a kapcsolatok holtpontról történő kimozdítására 1952 nyarán tette az első lépéseket. A külügyminisztérium főtitkára Alois Vollgruber a kormány két javaslatáról tájékoztatta Mátrai követet: indítványozta a vagyonjogi tárgyalások megkezdését és egy vegyes bizottság létrehozását a határkonfliktusok rendezésére.46 A kezdeményezés Budapesten egy ideig visszhang

42 MÓL XIX-J-1-j Ausztria IV 32. KüM 02119/5/1954 és 001463/1953

43 MÓL XIX-J-1-j Ausztria 4/fd 1952-szám nélkül (Beck István feljegyzése).

44 MÓL XIX-J-1-j Ausztria V 38. 3500/B-1953. (Béréi Andor feljegyzése).

45 1949-ben a magyar párt képviseletében Kiss Károly részt vett Bécsben az AKP május 1-jei ünnepségén. Az MDP mellett érdekes módon Kelet-Európából csak a lengyel párt küldte el megbízottját.(MOL M-KS 276. f. 65/123. ő. e. Kiss Károly jelentése. 1949. május 3). 1951 májusában Molnár Erik utazott az osztrák fővárosba Johann Koplenignek, az AKP elnökének 60. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségre és a bécsi ifjúsági találkozóra. (MÓL M-KS 276. f. 65/218. ő. e. Molnár Erik jelentése. Bp., 1951. novemberében Hidas Istvánnak, az MDP PB tagjának, a Budapesti Pártbizottság titkárának vezetésével kéttagú delegáció vett részt az AKP XV Kongresszusán. (MÓL M-KS 276. f. 65/123. ő. e. Hidas István jelentése. 1951. november 12.)

46 MÓL XIX-J-1-k Ausztria 29/f KüM 08681/1952 (Mátrai Tamás követ jelentése)

27