Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)
Bevezető
Arbeiter Zeitung írásai -1947 folyamán folyamatosan feszültséghez vezettek, az előbbi lap magyarországi terjesztési jogát hosszabb időre megvonták.22 Ezek következményeként a röviddel korábban elfogadott egyezmény-tervezetek aláírása tolódott, az újabbak előkészítése lekerült a napirendről. Noha a közös államhatáron a csempészek ellen mindkét fél alkalmanként fegyverrel is fellépett23, az országból menekülő civilekkel szemben ilyenre csak egyes „kivételes” alkalmakkor került sor.24 A fenyegető változások egyik előjele volt, hogy 1947 novemberében a magyar határőrség tüzet nyitott és minden ok nélkül agyonlőtt két menekülő fiatalembert.25 1948. január 12-én éjféltől a régi magyar útlevelek érvényüket vesztették, így a külföldön élő magyar állampolgárok mozgása - kivéve a hazatérést - gyakorlatilag lehetetlenné vált.26 Politikailag intő jel volt, hogy 1948. március 5-én a minisztertanács ülésén a polgári jogsegély egyezmény aláírásáról szóló eszmecserében - különösebb magyarázat nélkül - Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter megjegyezte: „nem tudja mi szükség van arra, hogy most különösen demonstráljuk az osztrák-magyar barátságot. Már pedig ha két miniszter ír alá egy ilyen megállapodást, annak elég nagy súlya van. Javasolja, hogy ne a miniszter, hanem az igazságügyminiszternek egy megbízottja írja csak alá ezt az egyezményt. Az osztrákok a leghitványabbul viselkednek velünk szemben, így teljesen elegendőnek tartja a javasolt megoldást.”27 A két héttel későbbi kormányülésen Gerő ismételten hasonló értelemben szólalt fel, mire Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes az aláírás elhalasztását indítványozta.28 A teljes fordulat 1948 őszén kezdődött, amikor a Magyar Dolgozók Pártja Külügyi Bizottsága „határrendezési kérdések” címszó alatt megtárgyalta a magyar-osztrák határon foganatosítandó intézkedéseket. Ezek szerint a határ mindkét oldalán 10 méteres beültetlen és 50-50 méteres alacsony beültetésű területet kell kialakítani. A határ mentén élőknek a 15 kilomé22 A Nagy Ferenc-ügy kapcsán Bartók követ azt jelentette, hogy az osztrák sajtó szerint a magyarországi baloldali pártok tönkre akarják tenni az egyetlen polgári pártot, mert a Szovjetunió így akar tiszta lapot teremteni. (MÓL XIX-J-1-j Ausztria IV 26. KüM 232/pol.res./1947) A Die Presse betiltásáról 1947 februárjában: ÖStA AdR BKA/AA Pol. II. Ungarn GZ 110973/1947 23 Osztrák pénzügyőrök 1947. január 16-án éjjel a magyar határvonal közelében agyonlőtték H. V kisnardai lakost, aki lúgkövet csempészett. (MÓL XIX-J-1-k Ausztria 29/e KüM 101.157/1945) 24 Erdei Ferenc belügyminiszter rendeletére 1945 nyarán ún. gyorsan mozgó karhatalmi századot állítottak fel az osztrák határon a nyugatról illegálisan hazatérők feltartóztatására. (MÓL XIX-J-1-k KüM 32026/pol.l945) 1946 decemberének utolsó napjaiban az ún. összees- küvési ügy kapcsán rövid időre jelentős fegyveres erőket vezényeltek ide, hogy megakadályozzák a polgári politikusok menekülését. „... a katonapolitikai osztály egy összeesküvő politikai társaság felszámolását kezdte meg. Az összeesküvő társaság felgöngyölítése folytán a politikai bűnösöknek feltehetőleg Ausztria felé való menekülési szándékával kapcsolatban szükségessé vált az osztrák viszonylatú határrészen a fokozott határszolgálat bevezetése és az ottani határvadász alakulatok megerősítése..... Elérendő cél az osztrák viszonylatú határrész fokozott ellenőrzése és lezárása” - írta a Határőrség vezérkari főnöke a SZEB-hez. (MOL XIX-B-10-IV-1 57-7915/1946) 25 Lásd 40. számú dokumentumot. 26 MÓL XIX-J-1-k Ausztria 29/b KüM 10701/1948 27 MÓL XIX-A-83-a-226/1948/14 - az előterjesztő Molnár Erik külügyminiszter egyet értett Gerővel. 28 MÓL XIX-A-83-a-228/1948/91 24
