Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)

Iratok

tudják (vagy nem akarják, ezt nem tudtam biztosan megállapítani) ezt a té­telt leszállítani. Magyar részről nagyobb mennyiségű gyümölcs, főzelék, szárnyas, hús­konzerv eladásának biztosítását kívántuk a kontingensen belül biztosítani, ez azonban a már említett okból (osztrák ellentételek hiánya) nem volt le­hetséges. A tárgyalásokból megállapítható volt egyrészt, hogy az osztrákok sokkal inkább vannak ránkszorulva úgy export, mint import vonalon, mint mi órájuk, másrészt pedig az, hogy a magyar ipari export lehetőségei sokkal jobban áttekinthetők, mint a mezőgazdasági exportuké, a tervgazdálkodá­sunknak ipari vonalon való magasabb fejlettsége miatt. A tárgyalások másik fő tárgya vasúti kérdések voltak. Mi bizonyos vas­úti tarifális megállapodásokat akarunk Ausztriával kötni, amelyek elősegítik a magyar vasutak fokozottabb igénybevételét. Az osztrákoknak a vasúttal kapcsolatos kívánsága az volt, hogy a MÁV az ÖBB-vel szemben fennálló kb. 3 millió svájci frank tartozását egyenlítse ki. Az adósság kérdésében a mi elvi álláspontunk az volt, hogy vasúti szállí­tásokkal egyenlítendők ki, - különös tekintettel arra, hogy nekünk is van­nak adósaink, akik szintén nem fizetnek - ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összes európai vasutak egy nemzetközi elszámolási központon ke­resztül számoljanak el úgy, ahogy ez a múltban történt. Az osztrákok is elvben helyesnek tartják ezt, de miután ez a megoldás belátható időn belül nem lehetséges, az volt az álláspontjuk, hogy ezt a kérdést valamilyen for­mában meg kell oldani. Miután a nekünk lényeges tarifális kérdésekben is bizonyos elvi megegyezésre jutottunk, megállapodtunk abban, hogy a clea- ring-számláról a kiviteli többlet révén kitermelt követelésünkből havonta törlesztünk, a MÁV adósság javára. így egyrészt lehetővé vált, hogy svájci frank adósságot áruval törlesszük, másrészt kivitelünket fokozni tudtuk. A tarifális kérdések tárgyalásánál az osztrákok állandó vesszőparipája az volt, hogy mi tarifális engedményeket kérünk tőlük akkor, amikor a ma­gyar vasutak ma Európa legdrágább vasútja, viszont az osztrák vasút a leg­olcsóbbak közé tartozik. Az osztrák határmenti községek áramellátásáért járó követelésünket kb. 25000-30000 dollár az osztrákok elismerték, ezt a követelésünket is va­lószínűleg a MÁV adósságának törlesztésére fogjuk fordítani. A Mesz- hartnak fuvarbevételekből eredő és Bécsben lévő kb. 1.5 millió Schilling készletére vonatkozólag az osztrákok szintén beleegyeztek abba, hogy ezt is a MÁV adósságtörlesztésére fordíthatjuk, miután azonban nekik erről a Schilling-tulajdonukról tudomásuk nem volt, ezt még okmányszerűleg ki­vizsgálják. A tárgyalások folyamán az osztrákok felvetették a kishatárforgalmi kér­dést. A magyar delegáció kijelentette, hogy tekintettel arra, hogy ez nem gazdasági kérdés, ezzel kapcsolatos kérdések tárgyalására nincs felhatalmaz­va. Az osztrák álláspont az volt, hogy a kishatárforgalmi kérdés rendezetlen­sége nagymértékben befolyásolja az osztrák gazdasági életet és miután a magyarok felmondták a jelenlegi szerződést, és az február 28-án lejár, ők 164

Next

/
Thumbnails
Contents