Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
68 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján romlott. A pálosok az épületen átépítést hajtottak végre, de további sorsáról már nem tudunk.219 A 16. század elejére - nyilván a bányaművelés lehanyatlásával összefüggésben - a település egyre inkább vesztett jelentőségéből, a középkor végére szerepköre és lakosságának nagysága szempontjából inkább a kisebb mezővárosok közé lehet csupán számítani.220 Telkibányán a 15. század közepén ideiglenes erődítmény is állt. 1445-ből esik szó afortalicium Polyak nevű kapitányáról, aki egyúttal Zemplén és Abaúj megyék ispáni címét is betöltötte.221 1447. március 12-én Hunyadi János kormányzó a települést a Rozgonyiak- nak, név szerint Lőrincnek, Jánosnak, Rénoldnak és Osvátnak adományozta, főként azokért a szolgálatokért, amelyeket az oldalán Frigyes császár ellen harcolva hajtottak végre.222 Úgy tűnik azonban, hogy az Ónodi Cudarok is szereztek itt birtokrészt.223 1470-ben Mátyás király a Rozgonyi testvéreknek a város vámjában és az egyházi kegyuraságban rejlő királyi jogot is átruházta.224 A településen valamikor német bányászok telepedhettek meg. A forrásokban szereplő nevek ugyanis még a 15. században is ilyen eredetre utalnak.225 A város vezetőiről előbb értesülünk, mint oklevéladásuk megindulásáról. 1367-ben már hallunk Pertold telkibányai esküdtről, két évvel később pedig a már említett Kroprer György bíróról.226 A század végén, 1393-ban a bányaváros 219 Bándi: Pálosok oklevelei 590-591. és 593., illetve DL 14 391, DL 14 392. A kolostor alapfalait 1997-ben egy építkezés során találták meg, a középkori plébániatemplomtól nagyjából 300 méterre nyugatra. Pusztai: Telkibányai ispotály 117-122. 220 Pusztai: Telkibányai ispotály 118. Az Eszakkelet-Magyarországon található kisebb bányavárosok hanyatlása, a bányák kimerülése, illetve a könnyen feltárható készletek fogyása nem ismeretlen a kutatás előtt. Ez még akkor is igaz, ha ezek a települések jogi szempontból megőrizték korábbi jellegüket. Gulyás: Megjegyzések 322. (13. jegyzet), Heckenast: Felső-magyarországi bányavárosok. A hanyatlás annak is köszönhető, hogy e bányavárosok egy része kikerült a középkor végére a király kezéből. A jogi helyzet azonban nem változott, így lehetséges az, hogy Telkibánya is ott volt, amikor a hét felső-magyarországi bányaváros 1487-ben közös statútumot bocsátott ki. Kiadása Wenzel: Magyarország bányászata 361-363. Az adatért Draskóczy Istvánnak tartozom köszönettel. 221 Engel: Archontológia 441. és DL 83 719. 222 DL 14 062, 14 063. Kiadta Wenzel: Magyarország bányászata 350-351. 223 1467 márciusában Rozgonyi János tárnokmester és Rénold volt székelyispán, az előbbi fia, János és a néhai Osvát fia Osvát nevében is, mivel közös őstől származtak, örökösödési szerződést kötöttek Ónodi Cudar Jakabbal, melynek egyik pontja szerint, ha Jakab fiúörökösök nélkül halna el, akkor számos birtoka között Telkibánya is a másik félre szálljon -DL 16 499. Csánki I. 201. szerint is részbirtokról lehet csak szó. Az mindenesetre bizonyos, hogy Jakabnak a bánya művelésében lehetett valamilyen helyi érdekeltsége. Ezt mutatja az az 1468. évi ügy is, amikor egy hatalmaskodás során a városban egy házát felégették és kirabolták. A házban az oklevél szerint Jakab jobbágyai az ezüstöt és a rezet szokták feldolgozni. - DL 16 769. 224 DL 16 793. A vámról egyébként már jóval korábban, 1428-ban is szó esik. - Bándi: Pálosok oklevelei 588. 225 1428-ban például többek között a következő vezetéknevű személyek szerepelnek a tanácsban: Kabishopt, Windel, Grawpeuer, Polner, Stengils, Streytgesser stb. - DL 11 976. 226 Bándi: Pálosok oklevelei 582-583.
