Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 67 A falu neve az 1332-1337 közötti pápai tizedjegyzékben is szerepelt.215 Nem sokkal ezután a bányászatra utaló adatokkal is rendelkezünk már innen. 1341-ben ugyanis Károly Róbert utasítására a település határait megjárták, és ekkor - egyebek mellett - a bányászathoz szükséges erdőkkel, illetve bányákkal is kiegészítették azt.216 1343-ból, 1344-ből és 1347-ből a bánya kamaraispánját és tisztjeit is ismerjük, ekkor tehát már bizonyosan folyt bányaművelés Telkibányán, ami egyébként a bányaigazgatás szempontjából a szomolnoki kamarához tartozott. 1367-ben szintén bányatisztekről esik említés.217 1367-ben I. Lajos király, majd 1369-ben Szécsényi Mihály egri püspök is hozzájárul ahhoz, hogy a város határában egy fából épült kápolna helyén ispotályt alapítsanak.218 Az ispotály létrejötte minden bizonnyal alapvetően a bányaműveléssel állhatott összefüggésben, de Telkibánya városias vonásait is jól mutatja. A kérést Kuprer György bíró és fivére, Konch bányaispán terjesztette elő. Az így létrejövő Szent Katalin-ispotály kegyurai ők és leszármazottaik lettek, csaknem száz éven keresztül. 1444-ben az egyik ilyen leszármazott - aki szintén a Kroprer (-Kuprer) György nevet viselte, mint az ispotály kegyura, összes javát: házait, rétjeit, szántóföldjeit, szoléit, malmát, malomhelyeit és a Czegws nevű prédiumot vég- rendeletileg a nevezett ispotályra hagyta, míg a kegyuraságot mostohafiára, Mátyás papra. О azonban már 1450-ben továbbadta az egész alapítványt a birtokokkal és a patronátussal együtt a gönci Szűz Mária-kolostornak örök alamizsnaként. Az oklevél szerint az intézmény ekkorra már mind épületeiben, mind a szegények gondozásában, mind pedig az istentisztelet tekintetében le215 MVH I. 353., 369., ekkor 5 garast fizettek. A jegyzék a plébániatemplom titulusát nem említi, mint ahogyan a kérdést az a néhány mű is kikerüli, amely a település történetével valamilyen szinten foglalkozik. - Lásd például Pusztai: Telkibányai ispotály. Sokatmondó, hogy az egri egyházmegye középkori történetét összefoglaló monografikus munka sem nevezi meg templomának védőszentjét, amikor az abaújvári főesperesség plébániáit sorolja fel. Kovács B.: Az egri egyházmegye 41-42. Figyelembe véve azonban, hogy a templom a későbbiekben - és jelenleg is - a Kisboldogasszony tiszteletére van szentelve, valamint, hogy Streytgesser János esküdt 1428 előtt végrendeletileg évi egy gyertyát hagyott „ad honorem beatissime genetricis virginis Marie parochialis ecclesie prenominate civitatis", a templomnak minden bizonnyal Szűz Mária volt a védőszentje. - DL 11 976. vö. Bándi: Pálosok oklevelei 588. 216 Az oklevelet közli Wenzel: Magyarország bányászata 347-349. A bővítés: Uo. 349: „fidelibus populis nobis subiectis benigniter apperientes, ut ydem semper numero, semper et fidelitate augeantur, et dictus locus populorum multitudine decoretur, duas rastas de silva cum montibus" stb. 217 AOT IV. 320.: „Mannus Physicus urburarius", majd az I. Károly király-féle oklevél 1344. évi, I. Lajos általi átírásában: „magister Marinus comes camere nostre Smolnichyensis, et urbera- rius noster ac rector civitatis nostre Teluky vocate" - Wenzel: Magyarország bányászata 349; CDH IX/1. 494.: „Ludovicus, Dei gratia rex Hungáriáé, fidelibus suis Nicolao, dicto Chartkk, comiti camerarum nostrarum de Smulnich, et Telkybania, nunc constituto, et aliis in futurum constituendi, nec non officialibus eorumdem." A Szomolnok alá tartozásra: Engel Pál: Telkibánya. In: KMTL 668-669. Az 1367. évi adat: Bándi: Pálosok oklevelei 582. 218 Bándi: Pálosok oklevelei 582-583. Nem tudni pontosan, hogy az ispotály épülete mikorra készült el, de az biztos, hogy 1369 áprilisában már épülőfélben volt.
