Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
66 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján vei, fiával és nagybátyjával a remetéknek adományozta a Szent Katalin-egyhá- zat egy szőlővel és egy malommal együtt.208 A kolostor nagyszámú, főként adományként kapott ingatlannal rendelkezett a középkor folyamán, melyek a környéken, így például Szántón, Ruszkán és Vilmányban feküdtek. A legtöbb okleveles említése is éppen ilyen ingatlanügyekkel kapcsolatos.209 Gazdagságát mutatja az is, hogy 1410-ben egy nem kevesebb, mint 8 márka értékű miseruha is a birtokában volt.210 A Mohács előtti időszakból 1523-ra datálódik az utolsó, birtokokkal összefüggő említése. Ekkor Perényi István egy Szikszón lévő szőlőjüket mentesítette a kilenced, a census és más adók alól.211 A település bíráit, mint fentebb láttuk, már 1220-ban említik, azonban a mezőváros első ismert kiadványa az a valamikor a 15. század közepén Bártfa városának írt levél, amellyel egy polgáruknak járó pénzösszeget akartak behajtani.212 Telkibánya Szintén vizsgálatunk tárgyát képezi Telkibánya város, mely közvetlenül Gönc szomszédságában feküdt. Bár jellegét tekintve - az Anjou-kortól már bányaváros volt - eltért a Hegyalja mezővárosaitól, a középkor végén, nagyjából a 15. század hatvanas éveitől már leggyakrabban oppidumként szerepelt a forrásokban.213 A települést először 1270-ben említik, mint a füzéri várbirtok részét alkotó tizenegy falu egyikét. 1341-ben királyi birtok volt, ami egészen a 15. század közepéig nem változott.214 208 DAP I. 171. A kolostor történetére lásd Joó: Gönc melletti pálos kolostorok 56-58. és F. Rom- hányi: Kolostorok és társaskáptalanok 56. 209 Birtokaira és történetére is lásd Belényesy: Pálos kolostorok 17-19. 210 DAP 1.173.: „in Göncz-Ruszka... una casula 8 marcas denarios valet". 211 Bándi: Pálosok oklevelei 608. 212 DF 213 325. A levéltári keltezés 1440 és 1460 közé teszi keletkezését. A levél írói: „iudex et iu- rati de Gwncz". 213 A településre alkalmazott civitas elnevezés az 1360-as évektől terjed el és 1450-ig egyértelműen ez a leggyakoribb. 1447-től azonban egyre inkább oppidum-ként szerepelt az oklevelekben. Az első ismert civitas-adat: DL 5783 (1367 és 1369). 1450 után is megjelenik néha ez a megnevezés (pl. 1494-ben - DF 271 490.). Oppidumként 1447-ben tűnik fel elsőként (DL 14 062.), innentől ez a meghatározó. Az ezzel kapcsolatos további adatokat a terminológiahasználattal kapcsolatos fejezetben fogom majd részletesen ismertetni. 214 AUO VIII. 256.: „Teluky". A város a 14. században végig királyi birtokként szerepelt. 1390.: „civitatum nostrarum Wyhel, Telkibanya, et Patak" - CDH X/l. 598. 1406.: „civitatis nost- re de Thelkybanya". - Bándi: Pálosok oklevelei 585-586. Telkibánya középkori történetének megfelelő összefoglalása még várat magára. Általánosságban lásd Csánki I. 201. és Wenzel: Magyarország bányászata 90-93.
