Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 65 A település Szent Egyed-temploma valószínűleg 13. századi előzményekre tekinthet vissza. Tizedeit 1363-ig az egri püspök, ezután pedig az egri káptalan szedte. A középkor végén hallunk a templom oltárigazgatóiról is.200 Gönc meglehetősen korán, 1421-ben szerepel első alkalommal mezővárosként.201 A középkor végén kiadott okleveleikben magukat is rendszeresen így nevezik.202 Cróifas-említését kiemelkedő fejlettsége ellenére sem ismerjük. Gönc mellett két pálos kolostor is állt. A kolostorokat a szakirodalom rendszeresen összekeverte, sőt gyakran még a regéci pálos kolostort is felcserélték ezekkel az intézményekkel.203 A Gönc és Telkibánya között nagyjából félúton található Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett kolostor első hiteles említése 1371-ből származik, amikor malomépítési engedélyt kapott I. Lajos királytól.204 Az ezt követő évtizedek során további kiváltságokban is részesült. Mária királynő a boruk után járó kilenced, és a malmuk után járó collecta, vagy census alól menti fel őket (1384), amit Zsigmond király többször is megismételt, illetve kiegészített (már ezt megelőzően is: 1383, majd 1406, 1411 - vámok alóli felmentés, 1419).205 A kolostor szentélyét és a Szűz Mária oltárt 1429-ben szentelte fel Miklós egri püspök és búcsút is engedélyezett a remeték számára. 1464-ben János moldvai püspök áldotta meg a templom hét oltárát és negyvennapos búcsút engedélyezett nekik.206 1471-ben Mátyás király utasította a környékbeli várnagyokat és mezővárosi tanácsokat, hogy tartsák tiszteletben a kolostor hegyvám, kilenced és collecta mentességét.207 A század második felében a pálosokat többször is szőlő- és egyéb adományban részesítették a környékbeli földesurak és mezővárosi polgárok. A másik, Göncruszka határában álló kolostor védőszentje Szent Katalin volt. Alapítása 1338-ra tehető, amikor bizonyos Miklós fia Domonkos testvéreiajándékozta meg több hegyaljai szőlővel. - DF 283 258. Pályafutására lásd Köblös: Egyházi középréteg 330-331. és Farbaky: Szatmári György 13-20. 200 A templomra: Iványi: Gönc 15-16. Iványi az oltárigazgatót 1518-ból említi. Az egyház személyzetéről emellett még 1524-ből is van adatunk. Ekkor szintén két oltárigazgató írt levelet Bártfa város tanácsának egy végrendelet ügyében: „Valentinus Spilner de Eperies, alterista in opido Gwncz, et Matheus de Gwncz, alterista eiusdem". - DF 218 205. 201 DL 11 034. Ezt megelőzően leginkább villa vagy possessio volt a megnevezése: 1371 (DL 5973.), 1388 (DL 7416.) stb. Későbbi, példaként szolgáló oppidum-adatok, idegen oklevéladók kiadványaiban: 1424 (DL 11 553.), 1446 (DL 13 965.), 1460 (DL 15 458.), 1471 (DL 17 175.), 1483 (DL 18 818.), 1514 (DF 217 382.), 1524 (DF 218 205.), stb. 202 1514 (DF 217 381.), 1515 (DF 217 431.), 1522 (DF 218 040.), 1524 (DF 218 235.), 1525 (DF 218 391.). 203 A szakirodalom állásfoglalását lásd Joó: Gönc melletti pálos kolostorok 48-51. 204 december 8. - Bándi: Pálosok oklevelei 583. A kolostor történetére lásd Joó: Gönc melletti pálos kolostorok 51-55., Belényesy: Pálos kolostorok 19-32., F. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok 28., illetve DAP 1.167. 205 Bándi: Pálosok oklevelei 584-587. 206 DAP 1.167. 207 Bándi: Pálosok oklevelei 594.
