Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 49 A fent felsorakoztatott tényekből kitűnt, hogy a két település kiváltságlevele és királyi birtok eredete nagyban hozzájárult a városfejlődés fellendüléséhez. Viszonylagos fejlettségüket a középkor folyamán elnyert vásárkiváltságaik is bizonyítják.102 Az Újhely városi privilégiumában szereplő hétfői hetivásárt már említettük. Bár az első sokadalomról csak a középkor végéről van adatunk (Szent Imre napja, november 5.),103 1570-ben összesen négy sokadalmát említik, amelyek feltehetően már a középkorban is működhettek. Ezt támasztja alá, hogy ebből kettő, mégpedig a Szent Imre napján tartandó, valamint a Szent Egyed-napi (szeptember 1.) a plébániatemplom és a pálos kolostor pat- rónusának ünnepével esett egybe. A másik két sokadalom napja Virágvasárnap (március 15-április 18. között) és Sarlós Boldogasszony ünnepe (július 2.) volt.104 Patakon szombati hetivásárra és Szent Margit-napi sokadalomra van adatunk,105 de a település jelentősége alapján könnyen elképzelhető, hogy Újhelyhez hasonlóan itt is több sokadalom lehetett, csak ezekre éppen nem maradt fenn forrásunk. Ami Patak és Újhely későbbi történetét illeti, elmondható, hogy a korszakban sorsuk szorosan összekapcsolódott, mivel egy birtokegységbe tartoztak, amely csaknem az egész 14. század folyamán királyi, illetve királynéi kézben volt. Ez alól kivételt szinte csak a századforduló környékének néhány zűrzavaros évtizede jelentett, amikor Patakot mind az Abák, mind pedig a tatárok kifosztották és a vár is kikerült az uralkodó kezéből. Ez az időszak 1319-ben zárult le, amikor Károly a Baksa nembeliektől cserével szerezte vissza a várat és a két települést. 1323-tól az ispánságra sincs már adatunk, valamikor ezután Patak központtal egy királyi uradalom jött létre. Ezután 1327-ig ismét királyi birtok volt, ám ekkor egy csere folytán az egész pataki uradalom Babo- nics János kezébe került. Halálakor (1334) a terület újra visszaszáll a királyra és innentől királynéi birtok volt.106 A patakiak a királyi birtoklás időszakában a pataki várnagynak rótták le a terragiumot, ami a 14. század utolsó harmadában 14 és fél márkát tett ki.107 két különböző intézményről van szó - Csorba: Sátoraljaújhely 6. és Joó: Sátoraljaújhelyi pálos kolostor 148. Az említett oklevelet (1325. július 10.) kiadta: Bándi: Pálosok oklevelei 692. Összefoglalóan: F. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok 70. és Tringli: Sátoraljaújhely egyházai 387-390. 102 A középkori vásárok kialakulására és működésére összefoglalóan lásd: Püspöki Nagy: Piacok, Tringli: Vásártér és vásári jog, Weisz: Vásárok és lerakatok. 103 DL 67 144. 104 Tringli: Sátoraljaújhely a középkorban 256., Weisz: Vásárok és lerakatok 175., Tringli: Sátoraljaújhely egyházai 395. 105 Weisz: Vásárok és lerakatok 175., Weisz: Királyketteje 299. 106 Az erődítmény már 1290 körül Baksa nembeli Simon fia György birtokába került, és végül Baksa nembeli Szécsi Tamás fiaitól szerezte vissza azt Károly. - Détshy: Sárospataki vár 180- 181., Détshy: Újhely vára 14-15., A királyi kézbe történő visszakerülésre lásd Engel: Archon- tológia I. 451. és Uő.: Újhely. In: KMTL 698. A 14. századi birtokviszonyokra összefoglalóan Tringli: Sátoraljaújhely a középkorban 249-250. DL 77 653. (1376). 107
