Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
46 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján is pontosan ismerjük. A templom kegyura - uralkodói magánegyházként -a király volt, aki a század közepén gyakran itáliai származású udvari orvosait tette meg itteni plébánosoknak, ők azonban nem tartózkodtak a plébániájukban, így a tisztséggel járó feladatokat minden bizonnyal ismeretlen káplánjaik látták el.86 A 14. század folyamán régészetileg is bizonyíthatóan megtörtént a minden bizonnyal 13. századi plébániatemplom átépítése. A rotundát ugyanakkor teljesen érintetlenül hagyták, az valószínűleg kápolnaként működött tovább. Egy 1350. évi oklevélből azt is megtudjuk, hogy a plébániatemplom védőszentje Keresztelő Szent János volt, amelynek papja egyúttal királynéi káplán címet is viselt. 1342-ben említés esik Patak másik (azaz sorrendben harmadik) templomáról, a Szent Agota-templomról is.87 A pataki egyházi intézményekről emellett V. Márton pápa 1418. évi búcsúengedélye is tájékoztat. Az eddigi három, azaz az Olasziban álló Szent Miklós-, a Keresztelő Szent János- és a Szent Agota-egyházak mellett megemlít még egy Szent Mihály patrocíniumát viselő templomot is, amely egyes feltevések szerint a 11. századi rotundával azonosítható.88 Ekkor már valószínűleg a plébániatemplom temetőkápolnájaként funkcionált, amire titulusa is utalhat. A négy egyház mellett még a domonkosok és a ferencesek kolostortemplomairól is szó van a búcsúengedélyben.89 A domonkosok egyháza Szent Domonkos tiszteletére volt szentelve, míg a ferencesek templomának védőszentje a Boldogságos Szűz volt. Mindkét intézmény 13. századi előzményekre megy vissza, hiszen az újhelyi privilégium is említi már őket.90 A ferences kolostor a 15. század végétől obszervánsként mű86 Hogy csak egyetlen példát említsünk, a város 1339. évi öröklevelében is szerepel a királyi orvos, mint egy szőlő elidegenítője: „discretus magister Paulus, noster plebanus ac phisicus domini Regis". - DL 76 598. 87 A Keresztelő Szent János-egyház egy bazilikális felépítésű gótikus templomépület volt. A 13. századi román előzményeit, így például az alapfalát azonban nem sikerült megtalálni. Vö. Gervers-Molnár: Pataki templom 146. illetve Détshy: Pataki templom 89. A pataki plébánia- templomot a 15. században háromhajós, nagyméretű (több mint 400 négyzetméter alapterületű) templommá építették át, nyilván a település fejlődésével és a lakosság növekedésével párhuzamosan. Éder: Mezővárosok és plébániatemplomok 140. 88 Ladányi Erzsébet ezzel szemben a Szent Miklós-egyházzal azonosította a rotundát, szerinte tehát ez nem Olasziban állt, hanem Patakon. - Ladányi: A Bodrog-parti Athén 192-193. 89 Az engedélyt Perényi Miklós és testvére, László kérésére adta meg a pápa. A pataki templomok mellett egyébként még a három újhelyi templomra, azaz a Szent Imre- és a kolostorhoz tartozó Szent Egyed és Szűz Mária-templomra is vonatkozott. - Lukcsics 49. sz., illetve Détshy: Pataki templom 90. 90 A domonkos kolostor első említése 1238-ból való. Vö. Pfeiffer: Domonkosrend 58. A ferences kolostor történetére lásd Karácsonyi: Szent Ferenc rendje I. 244-245. és Karácsonyi: Szent Ferenc rendje II. 145-146. Mivel a kolostor fegyelme és a barátok száma a 15. századra megcsappant, 1448-ban a Pálóciak kérésére Carvajal pápai legátus elvette az intézményt a mari- ánusoktól és a salvatoriánus ferenceseknek adta át. A két kolostor elhelyezkedésére a városon belül lásd Jósvainé Dankó: Régészeti adatok 32-33. Az, hogy Patakon két koldulórendi kolostor is létrejöhetett, világosan mutatja a város jelentőségét és gazdasági erejét. - Fügedi: Koldulórendek és városfejlődés 8.
