Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 47 ködött.91 A városban ezeken kívül állt még egy klarissza apácakolostor és egy beginaház is.92 Az urbanizáció magas fokát mutatja ezek mellett az a tény is, hogy a városban volt emellett egy Krisztus Teste-ispotály és egy fürdő.93 Újhely két részből állt, amelyek elkülönülése az egyházi intézmények elhelyezkedését követte. Az egyik rész a fallal övezett Szent Imre-templom körül alakult ki. Az egyház épülete egy kisebb halmon állt, a körülötte orsószerűen kiszélesedő főút alkotta a település magját a középkorban.94 A másik, ettől jól elhatárolható terület a várostól északra lévő pálos Szent Egyed-kolostor körül helyezkedett el. Ezt a városrészt később Barátszernek is nevezték. Az újkorban már saját önkormányzata és pecsétje is volt, de a középkorból erre vonatkozó adataink nincsenek. A kérdésre a későbbiekben még visszatérünk. Az újhelyi plébánia - papját 1261-ben említik először - egyértelműen a pataki plébános joghatósága alá tartozott. Az újhelyi plébános a pataki vikáriusa volt, a pataki plébánosok szedték be az újhelyi tizedeket és ezekből a tizedekből szintén ők adtak különféle kedvezményeket a helyi pálosoknak. A két újhelyi kolostor közötti perben sem az újhelyi, hanem a pataki plébános töltötte be a delegált szentszéki bíró szerepét; alapvetően a különböző újhelyi egyházi ügyekben a középkor folyamán mindig a pataki plébános járt el.95 A Szent Egyed pálos kolostor alapítási éve, ahogyan azt már említettem, vitatott. Korábbi és téves vélemények szerint már 1221-ben is állt Újhelyen ilyen intézmény, amely a tatárjárás során elpusztult és ezután ennek a helyén épült fel a remeték új otthona. Más adat szerint 1248-ban IV. Béla alapított itt kolostort.96 Ezzel szemben mára már szinte biztossá vált, hogy az egyház 1258 91 Lásd erre többek között DL 65 978. 92 A klarissza apácakolostor Szent Anna patrocíniumot viselt. Alapítása valószínűleg 1385 környékén történhetett és minden bizonnyal Mária királynő nevéhez fűződött. Úgy látszik, a zárda építéséhez a ferencesek biztosították a telket, sőt az épület a ferences kolostor épületéhez volt hozzáépítve. - Csánki I. 338. és Karácsonyi: Szent Ferenc rendje II. 529-531. A begi- nák már valamikor 1492 előtt is jelen voltak Patakon, de csak a század legvégén költöztek abba a ferencesekkel szemben álló kőházba, amit Rozgonyi Osvát lánya azaz Pálóci Imre özvegye, Dorottya adott nekik. 1504-ben egy faluval, Csernahóval is megtoldotta ezen adományát. - Karácsonyi: Szent Ferenc rendje II. 556-557, Mészáros: Szalkai-kódex 290-291. A négy pataki intézményről összefoglalóan lásd F. Romhányi: Kolostorok és társaskáptalanok 57. 93 A pataki Krisztus teste-ispotályt említi Kubinyi: Orvoslás, gyógyszerészek 266. Az ispotályok és a városfejlődés összefüggésére lásd Kubinyi: Ispotályok és városfejlődés. A gőzfürdőre 1515-ből van adatunk, gondnoka, ekkor „Leonardus Germanus provisor pronunc procuratorque domus balnei vaporalis de Patak" volt. - DF 217 460. 94 Csorba: Sátoraljaújhely 3. A mezőváros részletesebb középkori topográfiájára lásd: Tringli: Sátoraljaújhely a középkorban 254-255. 95 Tringli: Sátoraljaújhely egyházai 381. Éder: Mezővárosok és plébániatemplomok 135. 96 Ezt a korai alapítást vallotta pl. Magyarország monográfiája 144. Az 1248. évi alapításra lásd Kisbán: Pálosrend 19. E korai dátumok már csak azért sem tarthatók, mert a legrégebbi, jelenleg ismert pálos kolostor, a Balaton partján található fülöpszigeti (révfülöpi) Szent Ilona-re- meteség létezése is csak 1221-ből bizonyítható. A veszprémi püspök 1263-ban ezzel együtt összesen hét kötelező lakóhelyet jelölt ki az egyházmegyéjében élő remeték számára. Az egri egyházmegye területén élő pálosoknak azonban csak jóval később, 1297-ben adott regulákat
