Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
40 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján dig várjobbágyokról és várnépekről nincsen tudomásunk. A pataki ispán és a pataki várnagy két különböző személy volt, előbbi az erdőispánság, utóbbi a később felépülő vár élén állt.59 Magát a várat 1261-ben említik először.60 A későbbiekben felváltva nevezték „pataki" és „újhelyi" várnak, valójában azonban Újhely felett, a későbbi Várhegyen helyezkedett el. A Sárospatakon ma is álló erődítmény elődjének első hiteles említése csupán 1444-ben történt.61 A terület természetes központja Patak városa volt. Patak korai történetének első említendő eseménye egy 1201-ben, Imre király által kibocsátott kiváltságlevéllel kapcsolatos. A történeti szakirodalom korábban Patak városprivilégiumát látta benne, valójában a szomszédságában található Olaszi (ma Bodrogolaszi) hospeskiváltságáról van szó. Különlegessége, hogy ez az első fennmaradt magyarországi fzospeskiváltság.62 A privilégium a hospeseknek bíróválasztási és bíráskodási, valamint szabad végrendelkezési jogot biztosított. Emellett még adó- és vámmentességet, illetve királyi védelmet szavatolt a lakók számára. Bár ez a kiváltság nem konkrétan a szomszédságban álló Patakra vonatkozik, jól mutatja, hogy annak kialakulása is hasonlóképpen, azaz telepítés során mehetett végbe, mégpedig vallon hospesek közreműködésével.63 59 Kristó Gyula: Patak. In: KMTL 533. A pataki erdőispánság korai történetét és területi kiterjedését nagy részletességgel vizsgálta Szűcs Jenő. A minket érdeklő „magterület" topográfiai körülhatárolását lásd Szűcs: Sárospatak kezdetei, főként 22-37. Szomszédságában a 13. században nagyrészt az Aba és a Tolcsva nemzetségek birtokai terültek el. Az erdőispánság fogalmára lásd Magyar Eszter: Erdőispánság. In: KMTL 194-195. Az erdőispánságok a kutatás állásfoglalása szerint a 12. századra alakultak ki. Feld: Erdőispánságok várai 369-371. 60 Építése valószínűleg valamikor 1242 után kezdődött, és az újhelyi városprivilégium kiadása idején is zajlott még. Fügedi: Vár és társadalom 177. Feld: Erdőispánságok várai 386. 61 Az újhelyi vár először mint „sátorhegyi" vár szerepel, „patakiéként pedig egy évvel később említik. Elenchus 53.: „ad castrum nostrum de Saturhyg", illetve Détshy: Sárospataki vár 179-180. és 182. Détshy Mihály tanulmányát megelőzően a kutatás úgy tartotta, hogy már ezelőtt két külön erődítmény létezett. - Csánki I. 334-335. illetve Dercsényi-Gerő: Rákóczi-vár 9. Az újhelyi vár történetére lásd még Détshy: Újhely vára. 62 Patak városprivilégiumaként beszél róla pl. Csánki I. 338. Ladányi Erzsébet szerint a kiváltság- levelet eredetileg Patak kapta, és az olaszi hospesek 1272-ben, a kiváltságlevél átírásakor ennek a privilégiumát nyerték el, azaz itt a nyugati jogi gyakorlatban ismert királyi jogközléssel állunk szemben. - Ladányi: A Bodrog-parti Athén. 197. A kedvezményezettek egyébként „hospites de Pótok apud ecclesiam Sancti Nicolai commorantes" voltak - Elenchus 22. Az oklevelet az olaszi hospesek 1272-ben és 1285-ben is átíratták a királlyal. A privilégium szövege az utóbbiban maradt meg. - Reg. Arp. II/2-3.3369. sz. A hospes- és városkiváltság közötti legjelentősebb különbség az volt, hogy míg az előbbi módon kiváltságolt telep bírája csak a kisebb ügyekben, addig utóbbié a nagyobb ügyekben is bíráskodhatott - Solymosi: Földesúri járadékok 8-9. 63 Solymosi: Földesúri járadékok 7. Az Olaszi telepesek vallon származását mutatja, hogy bírójukat nem iudex-nek, hanem prepositus-пак nevezik: „statuentes, ut secundum sue gentis consuetudinem ab electo inter se iudicentur preposito" - Elenchus 22. A szó a francia prevőt-ból származik. Használata nem egyedülálló a középkori Magyarországon, így például Pécsett is felbukkan már 1181-ben, amikor Marcell prepositus özvegye, Froa asszony adja el Szeles nevű prédiumát 120 márkáért. - Székely: Székesfehérvári vallonok 61. A kifejezés bíró jelentésű értelmezését felveti még ugyanezzel az üggyel kapcsolatosan Koszta: Püspöki székhely 261.
