Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
11. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 41 1221-ben már konkrétan Patak faluról (villa Potoc) is említést tesz egy oklevél.64 Az 1260-as évektől a pataki vár mind gyakrabban tűnik fel a forrásokban. István ifjabb király és családja meglehetősen sokat tartózkodott itt, ami megnövelte a két szomszédos település, Patak és Újhely jelentőségét is. Ebből az időszakból (1262) származik például az az oklevél, amelyben István egy félkész állapotban lévő tornyot adományozott hűséges hívének, Ubul fia Mihály comesnek a pataki várban, azzal a feltétellel, hogy azt ő fejezze be.65 Istvánnak az apjával folytatott viszálya idején, 1264-ben a felesége és gyermekei is itt húzták meg magukat, sőt fia, IV. (Kun) László is számos alkalommal keltezett innen oklevelet. A későbbi uralkodók azonban mindig sub castro, azaz a vár alatt (minden bizonnyal magában a városban) szálltak meg.66 Érthető a fentiek alapján, hogy Újhely város felemelkedése is ezekhez az évtizedekhez köthető. A történeti hagyomány szerint a korábban már létező település a tatárjárás alatt elpusztult, és az újonnan létrehozott telep kapta az „Újhely" nevet, de valójában nem rendelkezünk semmilyen erre vonatkozó adattal.67 Ezt mutatja egyébként az is, hogy neve 1261-ben még Sátorelő volt és csak 1282-ben lett Újhely, illetve 1291-ben Sátoraljaújhely.68 Annyi mindenesetre elmondható, hogy az elnevezés és a városprivilégiumban szereplő házépítési kötelezettség valóban a telepített jellegre utal. Újhely 1261-ben István ifjabb királytól kapott városi kiváltságot. Ezt a kiváltságlevelet IV. László 1284-ben megerősítette és átírta, majd 1291-ben III. András ugyanezt tette Kun László oklevelével. Újhely privilégiumát ez az oklevél őrizte meg.69 Az újhelyi kiváltságolás szervesen illeszkedett a korszakban országszerte megfigyelhető folyamatba. Fontos megjegyezni, hogy a városi privilégium önmagában még nem tette lehetővé egy település fejlődését. A kiváltságokat általában eleve kedvező helyzetben lévő, gazdaságilag fejlődőképes helységek nyerték el, és egy kiváltságlevél csupán jogi szempontból erősítette meg ezt a pozíciót. A fenti állítást bizonyítja az is, hogy a mezővárosok jelentős részének nem is volt kiváltságlevele, sőt a 14. századból is csupán másfél tucatnyi ilyen privilégium ismert.70 A kiváltságlevelet tehát úgy kell vizsgálnunk, mint a városiasodás egyik fontos, de nem döntő jelentőségű tényezőjét. 64 Szűcs: Sárospatak kezdetei 5. 65 Elenchus 54. 66 Détshy: Sárospataki vár 179. és Szűcs: Sárospatak kezdetei 17. 67 Csorba: Sátoraljaújhely 2. Ilyen újratelepítésről beszél viszont többek között Magyarország monográfiája 142. és Dongó: Sátoraljaújhely 49-50. Ezt az álláspontot a helytörténeti munkák szerzői szinte egytől-egyig elfogadták. A város létrejöttének és középkori fejlődésének legjobb összefoglalása Tringli: Sátoraljaújhely atlasza 7-16. 68 Újhely városprivilégiumában és annak megújításaiban. 1261: „ad supplicationem fidelium hospitum nostrorum de Satureleu" - Elenchus 52; 1284: „ad peticionem et instanciam hospitum nostrorum de Wyhel prope castrum Potok" - ÁÚO IX. 391; 1291: „hospites nostri de Saturalia Wyhel" - ÁÚO X. 25. 69 Az oklevelek kiadását lásd 68. jegyzet. Eredetije: DL 519. Tringli: Sátoraljaújhely kiváltságai. 70 A 13. századi és 14. század első felében keletkező városkiváltságokat újabban Szende Katalin vette számba. Szende: A magyar városok kiváltságolásai és Szende: Mennyit ér a kiváltság.
