Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 3. A szokásjog alkalmazása az oklevéladásban és a pecséthasználatban
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 223 zött 27 mezővárosi kiadású oklevél maradt fenn Újhelyről. Ebből mindössze 7 darab van napi keltezéssel ellátva, a többit csak évszámmal datáltak. Ez a hét pontosan keltezett oklevél azonban egytől egyig februárban született.824 Véleményünk szerint ennek az év legelején történő oklevél-kiállítási gyakorlatnak az oka az lehet, hogy a hegyaljai polgároknak a szőlő művelésének megkezdésétől a szüretig érthető módon már nem volt érdeke a szőlő eladása, hiszen ezzel az az évi befektetett munkájuk is kárba veszett volna.825 Azért is fontos ennek a szokásnak az esetleges hegyaljai nyomait bemutatni, mivel nagy valószínűség szerint a két tolcsvai oklevelünk is egy ilyen kitűzött oklevél-kiállítási napon került kibocsátásra, ami nem esett egybe az ügylet megtörténtének időpontjával. Elöljáróban el kell mondani, hogy nem egyedülálló dolog az, hogy a Hegyalján mezővárosi magisztrátus egy napon több oklevelet is kiadjon. így többek között Abaújszántó tanácsa és plébánosa 1485. február 11-én két oklevelet is kiadott szőlőadásvételről. Mind a kettőben a bártfai Sthenczel György és Sthok Miklós vásárolt szőlőt helyi polgároktól.826 Nyilvánvaló módon ez a két ügylet valóban egy napon történhetett, amikor a két bártfai polgár Abaújszántón járva mind a két szőlővásárlást egyszerre üthette nyélbe. Hogy az oklevél kiadása az adásvétel után ment-e végbe vagy még aznap, az nem deríthető ki. A tolcsvai ügyek esetében, bár a két említett oklevél kiadásának dátuma egyaránt 1505. május 12., szinte bizonyos, hogy az ügyek valójában nem ekkor történtek. Mind a kettőben Eperjes városa vesz ingatlant, egy szőlőt, illetve egy házat. Az Eperjes város nevében eljáró személyek az egyik alkalommal Bren- gisery János, Schmid Gáspár és Bels Mihály esküdtek, a másik ügyben viszont Goder Albert és Bels Mihály esküdtek voltak. Ha az ügyek valóban egy napon mentek volna végbe, akkor nyilvánvalóan az eperjesi küldöttek személye is megegyezne. így azonban kijelenthető, hogy csupán a két oklevél írásba foglalása történt egy napon, míg az adásvételek két különböző alkalommal történtek, valamikor május 12. előtt.827 A hegyaljai mezővárosok szokásjogának bizonyos elemei tehát már jóval a kora újkori „törvénybe" foglalás előtt kimutathatók. A fenti két szokáson kívül természetesen mások is léteztek már ekkor, elég például az áldomás rendszeresen felbukkanó intézményére gondolni, ami az adásvételek szokásos vele824 A mondott hét oklevél: 1413. február 16.: DL 10 044., 1420. február 10.: DL 10 880., 1427 február 28. Ekkor két oklevél is keletkezett: DL 11 900. és DL 11 901., 1451. február 9.: DL 14 453., 1457 február 15.: DL 15 141., és 1465. február 14.: DL 16 163. 825 Vö. 449. jegyzet. 826 DF 215 139., DF 215 140. 827 DF 229 261., DF 229 262. Van egy olyan tény, amely, noha nem perdöntő, utalhat arra, hogy az oklevelek kiállításának Tolcsván valóban meghatározott időpontja volt. A két 1505. évi keltezésű adásvétel kiállításának dátuma május 12. ugyanúgy pünkösd másnapjára esik, mint az 1510. május 20-i keltezésű oklevélé: DF 229 381. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy ez az oklevél is ugyanazzal a jellegzetes kézírással íródott, mint a két 1505. évi kiadvány, és nyilvánvaló módon ugyanattól a személytől származik.
