Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 2. A mezővárosi önkormányzat feladatkörei
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 18 7 2. 1. 2. Adásvétel Az ingatlanügyletek leggyakoribb típusa az adásvétel volt.686 Az adásvételek tárgya a legtöbb esetben szőlőbirtok. Az oklevelek pontosan körülírják az eladott szőlők határait és felsorolják a tartozékokat is. Ezek lehettek különféle épületek, de prés-, illetve szüretelőhelyről, a szőlőbirtok részét képező kocsifordulóról, vagy pedig kocsival járható útról is szó esik egyes esetekben.687 Szőlő ültetésére alkalmas földek szintén adásvétel tárgyát képezhették, néha pedig magáról az eladott szőlőről tudjuk meg azt, hogy az nem állt művelés alatt.688 Úgy látszik, hogy az ilyen ingatlanok is keresettek lehettek. Egyes esetekben egyszerre több szőlőt is eladnak, így Tállyán 1487-ben hármat vásárolnak ugyanazon a napon a bártfai polgárok.689 A földekkel kapcsolatos adásvételi szerződések mind a 14. századra és a 15. század elejére vonatkoznak.690 Ez a valós képet mutatja: a középkor végi Hegyalján minden bizonnyal már a szőlő lehetett a legkeresettebb ingatlantípus. Telkek is szerepelnek adásvétel tárgyaként. Néha részletesen felsorolják, hogy milyen tartozékok kapcsolódnak hozzájuk, valamint hogy hány ház található rajtuk, máskor viszont éppen arról van tudomásunk, hogy semmilyen építmény nincs az áruba bocsátott funduson. Arra is van példa, hogy nem egész telket adnak el, hanem csak telekrészt. Adataink alapján úgy látszik, hogy főként a 14. századi Patakon volt keresett ez az ingatlantípus.691 A hegyaljai ingatlanforgalomban elvétve malmok is felbukkannak. Adásvétel tárgyaként azonban csak malomrész, illetve egy tönkrement, épületek nélküli malom szerepel. Mindkettő Újhelyen, a Rony va folyón található.692 686 Csak azokat az adásvételeket vesszük számba, amelyeket bizonyosan városi kiadványba foglaltak. Számos utalás van ugyanis - leginkább végrendeletekben - arra vonatkozólag, hogy korábbi adásvétel során került a végrendelkező kezébe az ingatlan. Arra ugyanakkor szinte soha nincs bizonyíték, hogy ezekről a város valóban adott volna ki oklevelet. 687 Patak, 1346: „locum thugury... ubi vina congregantur, et viam pro curru aptam" - DL 51 371.; Patak, 1354: „ad locum collationis vel versus locum vindemialem" - DL 77 082.; Újhely, 1383: „cum omnibus suis utilitatibus, scilicet loco torculari seu tugurio" - DL 8826.; Újhely, 1504: „ibidem habet locum proprium collectorium".- DL 67 367. stb. 688 Patak, 1334: „terram suam... pro vinea aptam" - DL 76 494.; Tállya, 1506: „vinea ipsa desolata" - DF 269 936. 689 DF 215 343. Ugyanebben az oklevélben egy telek is elidegenítésre kerül a szőlőkkel együtt. 690 Újhely: DL 4430. (1354), DL 6258. (1375) és DL 10 044. (1413) és Patak: DL 77 277. (1360). 691 Patak: 1332 (DL 76 452.), 1337 (DL 76 553.), 1342 (DL 76 678.) és 1361 (DL 51 936.). Tolcsva: 1505 (DF 229 262.) és 1510 (DF 229 381.). Liszka: 1478 (DL 18 007). 692 1362-ben 1/6 malomrészről (DL 5151.) esik említés. 1509-ben a Szent Imre egyház templomgondnokai egy - az egyház tulajdonában lévő - épületek nélküli, tönkrement malmot adtak el a pataki plébánosnak.: „quoddam molendinum desertum, edifficiis, bonis omnino destitutum" - DL 21 935. Itt gyakorlatilag egy malomhelyről (locus molendini) van szó, ami olyan helyet jelentett, ahol korábban malom állt. Lásd Tringli: Malomépítés 3. jegyzet. Az ilyen területekre sokkal könnyebb volt új malmot építeni, mint ha teljesen érintetlen partszakaszon tennék ezt. Értékét egyébként az is mutatja, hogy mellette északról és délről is malom mű
