Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 2. A mezővárosi önkormányzat feladatkörei
188 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Az ingatlanforgalom során a vételárat általában az adásvétel helyszínén rögtön kifizették. Ezt okleveleink rendszeresen hangsúlyozzák is.693 Arra is van adatunk, hogy a vételár átadása egyértelműen a tanács színe előtt történt.694 Más esetekben a kifizetésének feltételei speciális jelleget öltöttek. 1520-ban megjelent Tolcsván Eperjes város képviseletében Gödör Albert és Vasipar Mátyás és 180 forintért vásároltak egy szőlőt Mihály tolcsvai presbitertől és oltárigazgatótól. Meglepő módon az eladók a vevőknek még két hordó bort is adtak a szőlő mellé.695 Nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy ez a két hordó bor az eperjesiek két küldöttét illette, mint a megbízás teljesítéséért járó fizetségMég érdekesebb ebből a szempontból az az eset, ami Újhelyen játszódott le. 1477-ben a tanács előtt Demeter pálos vikárius tanúsította, hogy Farkas Tamás újhelyi polgártól több helyi lakos jelenlétében megszerzett egy újhelyi földet. Cserébe Tamás a pálosok pincéjében tarthat egy hordó bort és olyan szabadságot kapott, hogy a malomvám (census molendini) befizetése nélkül őrölhet a pálosok malmában.696 A malomvám alóli felmentés érthető dolog, hiszen a kolostor tulajdonában több malom is volt. A pincehasználattal kapcsolatosan azonban el kell mondani, hogy némiképp furcsa, hogy a polgárnak nincs pincéje, mert a szőlősgazdák házához automatikusan hozzátartozott a borospince és Újhelyen a polgárok legnagyobb részének bizonyosan volt szőlője.697 Már volt szó arról korábban, hogy milyen jogállású személyek és intézmények kerültek a mezővárosi tanács elé különféle ingatlanügyekben. Érdekes kérdés, hogy az adásvételeken belül hogyan oszlik meg a helyiek és a vidékiek aránya, és hogy hosszabb időintervallumban lehet-e valamilyen változást kimutatni ezzel kapcsolatosan.698 Bár csak kevés adatunk van, érdemes egy próbát tenni. Nagyon egyszerű számolással ugyanis ez a vizsgálat elvégezhető és a szőlőbirtoklás jellemzőinek változási tendenciáit is jól mutatja majd az így kialakult kép. Összesen 56, mezővárosi tanács előtt zajló adásvételről van tudomásunk a hegyaljai mezővárosokból, amelyek 1305 és 1520 között mentek végbe. Az álködött, és az ára, 25 forint és 12 köböl búza sem volt alacsony, főként ha azt nézzük, hogy 1449-ben szintén Újhelyen egy fél malmot adtak el 50 forintért. - DL 14 317. 693 Tállya, 1506: „florenos XL Ungaricalis, plene et integre datis et solutis" - DF 269 696. Sőt, néha azt is kifejezetten kiemelték, hogy a fizetés készpénzben történt. Patak, 1324: „pro quator decem marcis promptorum pecuniarum" - DL 76 337. 694 Liszkán 1515-ben a mezőváros okleveléből azt tudjuk meg, hogy a vételár „coram nobis plenarie persolutis et receptis". DF 270 458. 695 DF 229 629. 696 DL 18 005. Az ügyet említi még F. Romhányi: Pálos gazdálkodás 318. 697 A somogyi szőlőművelő jobbágyoknál a borospince rendes telekbeli tartozék volt. - Belé- nyessy: Szőlőtermelésünk 18. Északkelet-Magyarországon is mindennapos volt a borospince. Csak Pásztón 46 középkori eredetű borospincét tártak fel. - Valter: Mezővárosi kutatások 199. 698 Mivel az imént említett, 1477. évi oklevél nem klasszikus értelemben vett adásvételi szerződés, kihagyjuk a most következő vizsgálatunkból. Az adásvételi szerződések időbeli megoszlására lásd a 4. táblázatot.
